A szőlő szolgát kíván, nem gazdát!
A kora nyári párás, fülledt levegőben könnyen terjednek a gombabetegségek, így a hozam is gyorsan tönkremehet. Nélkülözhetetlen a vegyszerezés.
Minden nap akad munka a szőlőben – mondja a temerini Kasza László, aki hobbi szőlészként és borászként tevékenykedik. Az esős napok után azonnal permetezni kell az esetleges gombabetegségek ellen.
„Az ember mindig talál benne munkát, most van a visszametszés, mert nem egyformák, nálam is specifikus, mert sok szőlőfajta van, 10-12 is és nem egyforma erősséggel hajtanak, így valamelyiket visszametszettük, valamelyiket később, de mindig találunk egy kis szórakozást, ha az ember szeretetből csinálja, akkor nem nehéz.”
Pintér Károly a két eső között permetezi a szőlőket. Tart a gombabetegségek megjelenésétől, ami még jobban megtizedelheti a hozamot. Szerinte az időjárási viszonyok miatt legalább húsz százalékos terméskieséssel számol.
„Az időjárás nagyon rossz volt, se telünk nem volt, se tavaszunk, volt az a kései fagykár, mínusz 4-5, az is csinált fagykárt, közben melegek is voltak, akkor meg az atkák megtámadták. Most védekezek a lisztharmat ellen, a peronoszpóra ellen, meg permetezek az atkák ellen, meg félek a cikádától.”
A szőlő legveszélyesebb nyári betegsége a peronoszpóra és a lisztharmat. Fehér Vilmos Bácskossuthfalván a két hektáros ültetvényét hetente permetezi.
„Mivelhogy már az éjszakai hőmérsékletek megemelkedtek, míg 10 fok alatt voltak, elviselte az időjárás a gombabetegségeket, azaz nem tudtak terjedni, elpusztultak, de most már mivel az éjszakák melegek, terjednek, erre oda kell figyelni, meghatározott módszerrel, 7-10 naponta permetezni kell a peronoszpóra és a lisztharmat ellen.”
A szőlészek elmondták, hogy a nyári időjárástól függ a szőlő és ezzel együtt a bor minősége. Amennyiben sok lesz a napsütés, kiegyensúlyozott cukor – sav arányra számíthatnak, de ha csapadékos lesz a nyár, csak többszöri kezeléssel óvhatják meg a tőkéket a betegségektől.
