Szőrme nélküli Szerbia - életbe lépett a törvény

A korszerű rendelkezés a fejlett uniós államok mellé zárkóztatja fel az országot, emellett hozzájárul a 27-es EU-s csatlakozási fejezethez is.

Az emberek többsége ma már elfogadhatatlannak tartja az állati szőrméből készült ruházati cikkek viselését. Szőke Enikő: „Kár lenne érte azért megölni. Hogyha van rá mód, hogy megcsináljuk ugyanazt a terméket műből, akkor miért kellene állatot ölni ezért?”

Sisa Veronika családjának kutyája és macskája is van. Mint mondja, kellemetlenül érezné magát szőrmében. „Szinte öröm nekünk az, mikor isszuk a kávét, mert a tatának van a Zömikéje, az enyém meg a Tomi, és az ölünkbe ül. Olyan boldogan elkávézgatunk, és ők meg hízelegnek, majd a nyakunkba jön, úgy szeretjük őket, úgyhogy nem is gondolnám, hogy egy olyan valamit tegyek magamra vagy vegyek föl.”

A szőrmeellenes akciók sikere, hogy a legtöbben tisztában vannak egy-egy szőrmebunda elkészítési folyamatával. A nemes állatok szőrméjéből már nem készülhet divatcikk, azonban a húsállatok szőrméjét, bundáját még felhasználhatják erre a célra.

A szőrmekészítés és a szűcsipar hagyományos mesterségnek számít térségünkben. Farkas Tibor kúlai cserző- és szűcsmester. Vágóhidakról, vadászoktól szerzi be a még fel nem dolgozott bőrt és szőrmét. Ezeket különben kidobnák, ő újrahasznosítja. „A bőrkabátoknak a borjúbőrt használom főleg, kecskebőrt. Van itt báránybőr is. Báránybőrből főleg csináljuk azokat a termékeket, ami szőrrel van, azaz gyapjúval. Abból mennek az irhabundák, bekecsek meg az ilyen dolgok. Sapkák, szőrmesapkák.”

Szerbiában a csincsilla volt az egyetlen olyan faj, amelyet a bundájáért tenyésztettek. Évente tizenkétezret öltek meg szőrméjük megszerzéséért. Szerbiában egész évben tartott az az akciósorozat, amelyet civil egyesületek szerveztek A szőrme nélküli Szerbiáért elnevezéssel. A kampány célja, hogy tudassák mindenkivel, a szőrméjükért tenyésztett állatokat rossz körülmények között tartják, kínozzák, valamint az elaltatásuk, feldolgozásuk is primitív - mondta Jelena Stevanović, a kampány koordinátora. „Szerbiában 2009-ben meghozták az állatok jóllétéről rendelkező törvényt. Ezzel a rendelkezéssel megtiltották az állatok tenyésztését szőrmekészítés céljából. A törvény világosan megfogalmazta azt, hogy tilos az állatokat tartani, szaporítani, beszállítani, exportálni és leölni egyedül abból a célból, hogy hozzájussanak a bőréhez és szőrméjéhez. Ez a tilalom, amelyet a rendelkezés megfogalmaz, most 10 év után lépett életbe, vagyis 2019. január 1-jével.”

Az illegális szőrmegazdálkodást 100.000 és egymillió dinár közötti pénzbírság sújtja 2019. január elsejétől kezdődően Szerbiában.