A termelők szerint „gyalázatosan alacsony” az ár (videó)
2014.07.05
10:20
A végéhez közeledik a búza aratása Vajdaságban. Az elmúlt időszak csapadékos időjárása azonban megnehezítette a munkálatokat, emellett a kenyérgabona minőségét is rontotta. A gazdák az alacsony felvásárlási ár miatt elégedetlenkednek. Mindezek ellenére lesz elég a búza, sőt, kivitelre is jut majd.
Már csak elvétve áll a búza Budiszava határában. Az aratás itt is, akárcsak Vajdaság más részein, a szokásosnál egy-másfél héttel előbb elkezdődött.
A gazdák elégedetlenek a hozammal és a felvásárlási árral is. Milinszki Pál: „A termés nagyon nagy csalódást okozott, eddig amit arattunk, 31-32 mázsa holdján, a ma született ár még nagyobb csalódást okozott, amit zsarolásnak vagy inkább szégyenszemre, nem is tudom hogyan nevezzük.”
A felvásárlási ár 16-17 dinár kilónként. Ez kevesebb, mint amire a földművesek számítottak. A búzatermelők és felvásárlók egy hónappal ezelőtti tárgyalásán ugyanis még 18 dinárt emlegettek, de egyesek a 20 dinárt is reálisnak tartanák. Milánovity Sándor: „Az ára egyelőre nem megfelelő, úgyhogy a búzát átadtuk megőrzésre, várjuk a jobb árat, reméljük, hogy 20 vagy 21 dinár lesz, akkor valahogy bele tudunk illeszkedni a költségekbe, mivel ilyen időjárás és éghajlat mellett nagyon drágába jön a búzatermelés.”
httpv://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=FmoZ5HdcFWQ
A Szabadka környéki gazdák is a jobb árat várják. Cindel Antal: „Egy részét átadtuk, a másikat pedig itthon tároljuk, mivel ilyen ár mellett átadni, istentől való vétek. Ez a 16 dinár plusz az áfa, ez egy gyalázatosan alacsony ár, mivel Szerbiában az átlagot nézve 5 tonna termett hektáronként, holdanként 28-29 mázsának felel meg, azt, ha mindent aláhúzunk és összeadunk, a költségeket, amit befektettünk a búzába, ez az ár azt nem fedi.”
Ráadásul idén a sárgarozsda baktérium is megtámadta a vajdasági búzát. A gazdák, akik a fertőzés ellen vegyszerrel védekeztek, tovább növelték költségeiket. A kezelés ugyanis hektáronként átlagosan mintegy 11 ezer dinárba kerül. A földművesek munkáját a csapadékos időjárása is megnehezítette. A búza minőségét, ezzel együtt felvásárlási árát pedig minden csepp eső rontja. Garajszki Róbert: „A munkálatok lassan haladnak, mivel kicsit-kicsit esik az eső. Egyik szempontból nagyon jó ez, viszont az aratás szempontjából nem jó. Azért, mert drasztikusan csökken a hektoliter súlya, szóval ezzel együtt a termés is. Az első parcellák, amiket vágtunk az eső előtt, az kb. 84 hektoliter súlyú volt. Egy eső után ez lecsökkent 81 körülire, majd 79-re. A mostani eső, ami legújabban esett, további 1-2 százalékkal csökkenteni fog a súlyon.”
A felvásárlók persze a minőség alapján fizetnek. Zserai Zsolt, a csantavéri Gebi Takarmánygyár termelésvezetője: „Lemérjük a nedvesség tartalmát, ami 13 százaléknak kell, hogy megfeleljen, de átvesszük 15 százalékos nedvességtartalomig a búzát. A tisztaságát is nézzük, aminél két százalék az alap és persze a hektolitert, aminél 76 számít alapnak.”
Szerbiában a mezőgazdaság helyzetét súlyosbítja az országot ért májusi árvíz is. A felmérések szerint a vetés 100 ezer hektáron semmisült meg. Az érintett régiókban most azon dolgoznak, hogy a károsult területeket minél előbb szanálják, és bevessék rövid tenyészidejű kultúrákkal. Szerbiában, az aratás megkezdésekor közölt adatok szerint 520-550 ezer hektáron vetettek idén kenyérgabonát. A várható hozam 2 millió tonna körül lesz. Az ország éves szükséglete ennél kisebb, átlagban 1,7 millió tonna, így ebben az évben is jut kivitelre.
A magyarországi búzaárak egyébként a vajdaságihoz hasonlóak, vagy némileg az alatt alakulnak. A július elején közzétett adatok szerint a malmi búza tonnája 42-43 ezer forint, vagyis 16 ezer dinár. Így kilónként 16 dinárt adnak a kenyérgabonáért. Elemzők szerint az aratás befejeztével a búza átlagára valószínűleg emelkedni fog.
Már csak elvétve áll a búza Budiszava határában. Az aratás itt is, akárcsak Vajdaság más részein, a szokásosnál egy-másfél héttel előbb elkezdődött.
A gazdák elégedetlenek a hozammal és a felvásárlási árral is. Milinszki Pál: „A termés nagyon nagy csalódást okozott, eddig amit arattunk, 31-32 mázsa holdján, a ma született ár még nagyobb csalódást okozott, amit zsarolásnak vagy inkább szégyenszemre, nem is tudom hogyan nevezzük.”
A felvásárlási ár 16-17 dinár kilónként. Ez kevesebb, mint amire a földművesek számítottak. A búzatermelők és felvásárlók egy hónappal ezelőtti tárgyalásán ugyanis még 18 dinárt emlegettek, de egyesek a 20 dinárt is reálisnak tartanák. Milánovity Sándor: „Az ára egyelőre nem megfelelő, úgyhogy a búzát átadtuk megőrzésre, várjuk a jobb árat, reméljük, hogy 20 vagy 21 dinár lesz, akkor valahogy bele tudunk illeszkedni a költségekbe, mivel ilyen időjárás és éghajlat mellett nagyon drágába jön a búzatermelés.”
httpv://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=FmoZ5HdcFWQ
A Szabadka környéki gazdák is a jobb árat várják. Cindel Antal: „Egy részét átadtuk, a másikat pedig itthon tároljuk, mivel ilyen ár mellett átadni, istentől való vétek. Ez a 16 dinár plusz az áfa, ez egy gyalázatosan alacsony ár, mivel Szerbiában az átlagot nézve 5 tonna termett hektáronként, holdanként 28-29 mázsának felel meg, azt, ha mindent aláhúzunk és összeadunk, a költségeket, amit befektettünk a búzába, ez az ár azt nem fedi.”
Ráadásul idén a sárgarozsda baktérium is megtámadta a vajdasági búzát. A gazdák, akik a fertőzés ellen vegyszerrel védekeztek, tovább növelték költségeiket. A kezelés ugyanis hektáronként átlagosan mintegy 11 ezer dinárba kerül. A földművesek munkáját a csapadékos időjárása is megnehezítette. A búza minőségét, ezzel együtt felvásárlási árát pedig minden csepp eső rontja. Garajszki Róbert: „A munkálatok lassan haladnak, mivel kicsit-kicsit esik az eső. Egyik szempontból nagyon jó ez, viszont az aratás szempontjából nem jó. Azért, mert drasztikusan csökken a hektoliter súlya, szóval ezzel együtt a termés is. Az első parcellák, amiket vágtunk az eső előtt, az kb. 84 hektoliter súlyú volt. Egy eső után ez lecsökkent 81 körülire, majd 79-re. A mostani eső, ami legújabban esett, további 1-2 százalékkal csökkenteni fog a súlyon.”
A felvásárlók persze a minőség alapján fizetnek. Zserai Zsolt, a csantavéri Gebi Takarmánygyár termelésvezetője: „Lemérjük a nedvesség tartalmát, ami 13 százaléknak kell, hogy megfeleljen, de átvesszük 15 százalékos nedvességtartalomig a búzát. A tisztaságát is nézzük, aminél két százalék az alap és persze a hektolitert, aminél 76 számít alapnak.”
Szerbiában a mezőgazdaság helyzetét súlyosbítja az országot ért májusi árvíz is. A felmérések szerint a vetés 100 ezer hektáron semmisült meg. Az érintett régiókban most azon dolgoznak, hogy a károsult területeket minél előbb szanálják, és bevessék rövid tenyészidejű kultúrákkal. Szerbiában, az aratás megkezdésekor közölt adatok szerint 520-550 ezer hektáron vetettek idén kenyérgabonát. A várható hozam 2 millió tonna körül lesz. Az ország éves szükséglete ennél kisebb, átlagban 1,7 millió tonna, így ebben az évben is jut kivitelre.
A magyarországi búzaárak egyébként a vajdaságihoz hasonlóak, vagy némileg az alatt alakulnak. A július elején közzétett adatok szerint a malmi búza tonnája 42-43 ezer forint, vagyis 16 ezer dinár. Így kilónként 16 dinárt adnak a kenyérgabonáért. Elemzők szerint az aratás befejeztével a búza átlagára valószínűleg emelkedni fog. 
