Vajdaságban kevés a liba - nehéz értékesíteni (videó)

Holnap van Márton napja. A népszokás szerint ilyenkor aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik. Vajdaságban a libatenyésztés, mint alternatív ágazat nem tartozik a legkedveltebb és jövedelmező ágazatok közé. A pár éve még sikeres farmok is lassan épülnek le. 120 libát tart a temerini Pásztor László. Három évvel ezelőtt hobbiként kezdte az állattartást. Bővíteni nem szeretne, mert akármilyen egyszerűnek tűnik is a libanevelés, közel sem olcsó mulatság. Pásztor László, gazdálkodó, Temerin: „Az a 25-30 dekát naponta megeszi a liba, nyolc hónapon keresztül kell etetni, mire oda kerül a sor, hogy vágásra, azt ki lehet számolni, hogy nem aprópénz, és ha kérünk érte 250-300 dinárt élve, az már nagyon sok, bele kell nyúlni a zsebbe érte, de nincs nagy haszon rajta.”



Évtizedekkel ezelőtt minden falusi háznál volt liba, de az idők változásával kiszorult az udvarból ez a szárnyas. Csak elvétve van olyan gazdasági udvar, ahol egy pár liba is van a baromfi között. A farmon nevelt liba húsa értékes, igaz nem töméssel készül, de értékesítése nem könnyű. Kihút János, libatenyésztő, Temerin: „Elég nehezen megy, főleg az idén nagyon beszorultunk a libákkal, van több és a kínálat nagy, a kereslet meg aprón megy nagyon, szaggatottan, nem nagy kilátás van az eladásra.” Az összes szárnyas közül talán a liba húsa a legegészségesebb, mert tisztán szemes-takarmányt fogyaszt, viszont a libaágazat nincs felfejlesztve itt a Vajdaságban, mert sem a piac, sem a külföldre való szállítás nem rendezett. A gazdák azt szeretnék, ha hivatalos vágóhíd épülne a liba feldolgozására, továbbá, hogy a pestis elleni oltást szüntesse meg az ország, mert az unióban a gyógyszerrel kezelt állat felhasználása tilos.