Van jövője a biotermesztésnek?
Akár kis mennyiségben is megéri biogazdálkodásban gondolkodni, ugyanis az asztalra kerülő terményeink biztosan nem fognak káros anyagokat tartalmazni, emellett finomabbak is.
A biogazdálkodás lényege, hogy a zöldségekre nem kerül rá szintetikus, vagyis a természetben nem létező anyag. Kén és réz vegyületeket használnak leginkább, amelyek természetesek és nem felszívódók. Ez vonatkozik a növényvédő szerekre és a tápanyagokra egyaránt, emellett pedig a megelőzésen van a hangsúly, vagyis úgy állítják be a vetésforgót, hogy az egyik növény megvédje a káros betegségektől és rovaroktól a következőt.
Csikós Árpád tóthfalui biotermelőnél 20 hektáron több mint harminc fajta kultúra található meg, paradicsom, paprika, padlizsán, de például batáta és földimogyoró, emellett pedig 26-27 rózsafajta is. A termelő elmondása szerint igen nagy a kereslet Vajdaság-szerte a biozöldségek iránt. „Az értékesítés sok lábon áll. Ez azt jelenti, hogy van például olyan üzletlánc, amelyikkel már több mint tíz éve dolgozunk direkt módon, indirekt módon dolgozunk másik három üzletlánccal egy értékesítő cégen keresztül, illetve kisebb üzletekkel, ami főleg Újvidékre és Belgrádra korlátozódik, meg amit legjobban szeretünk, van egy házhoz szállítási szolgáltatásunk, amivel péntekenként Szabadka és környékére szállítunk.”
A Magyarkanizsa községbeli kiskerti biotermelők gyűjtőhelye a Meta Terra Civil Szervezet lett, amelynek megközelítőleg 50 tagja van. Halász Mónika, az egyesület elnöke elmondta, nagyon szigorú kritériumoknak kell megfelelniük a biotermelőknek Szerbiában, és sokan ezért nem mernek belevágni. „Nem tudják még pontosan a biotermelés szabályait. Gondolok itt a növényvédelemre elsősorban, és egyéb más szabályokra is, hogy hogyan kell, milyen magaviseletet kell tanúsítani egy ilyen gazdaságban, hiszen valóban ezek a követelmények, tehát az eszközök használata, a szerek használata, a hely, ahol tartják az eszközöket, szerszámaikat, tehát a legapróbb részletekbe is belemegy az ellenőrző szerv és nézi, hogy hogyan történnek a dolgok.”
Szerbiában az összes termelőnek csak 0,2-0,3 százaléka foglalkozik biotermesztéssel, ami az uniós, 3 százalékos szinthez képest nagyon alacsony.
