133 éve született Kosztolányi Dezső
Az észak-bácskai író, költő és műfordító műveit irodalomtörténészek és kutatók idézték fel a Kosztolányi Napok keretében ma a Városi Könyvtárban.
Csütörtök reggel megkoszorúzták Varga Lakatos Gizella és Dévavári Zoltán a Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok kezdeményezőinek a sírjait.
A jubileumi 25. Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok a már hagyományosnak számító tudományos tanácskozással folytatódott, amelyet Petkovics Márta, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja nyitott meg. A Szabadkai Városi Könyvtárban az irodalomtörténészek és kutatók Kosztolányi életét és műveit idézték fel.
Lovas Ildikó, író, szervezőbizottság tagja: „Az előadóink pedig olyan könyveket hoztak magukkal, amelyek most jelentek meg. Arany Zsuzsának a könyve Budapest után itt kerül először bemutatásra. Nagyon izgalmas. Kolozsy-Kiss Eszter Kosztolányi és a japán fordításokkal foglalkozó kötete. És dr. Gintli Tibornak Ady és Kosztolányinak a költészetével foglalkozó előadása. Ez önmagában izgalmas. Én úgy gondolom, hogy akár a máig nyúló irodalmi kérdéseket tud feszegetni.”
Az szabadkai íróköltő életét történelmi kontextusban vizsgálta a Kosztolányi Dezső élete című monográfiájában Arany Zsuzsanna, irodalmár. Mint mondta Kosztolányinak komoly kultusza van a hétköznapokban is és az irodalomtörténészek között is: „Olyan összetevőket is nézek, amiket korábban nem. Tehát Kosztolányi újságírói működése, a korszak politikai vetületei, eszmetörténeti vetületekkel. Lényegében végigmegyek az életén és történelmi kontextusban tárgyalom. Műveket nem elemzek külön, az a megszokott monográfia. Viszont a műveknek a keletkezési körülményeit, a művek körül kialakuló kortárs vitákat ezeket mind részletesen bemutatom.”
Gintli Tibor irodalmár, Kosztolányi Dezső és Ady Endre költészetének összefüggéseiről tartott előadást: „Míg Ady Endre egy hagyományos látnokköltő szerepet működtet, amelyik egy természetfeletti, valóban létező világ közvetítőjeként állítja be a költőt, addig Kosztolányi megközelítésében a végtelenség, a transzcendencia kizárólag a játék, és a játékos fikció keretében élhető át.”
Ezután a konferencia vendégei megkoszorúzták Kosztolányi Dezső egész alakos és mellszobrát, valamint emléktábláját is Szabadkán.
