A hagyomány nem retró, hanem annál több
A résztvevők a hagyomány átéléséről, átadásáról és a közösségre gyakorolt hatásáról beszélgettek.
A néptánc az egyik legfontosabb hagyomány, amely segít a közösséghez való kötődésben.
Brezovszki Roland, néptáncoktató: „Mihelyt körben állunk, ez már egy egyfajta kötődést jelent, mihelyt közös élményekkel gazdagítják még ezeket a foglalkozásokat, műhelymunkákat, gondolok itt fellépésekre, gondolok szülők előtti bemutatkozásra, versenyekre, utazásokra, akkor ez egy fontos kötődést tud adni ahhoz a közösséghez, amihez tartozunk.”
A kerekasztal-beszélgetésen a tájszólás megtartásának fontosságáról is beszéltek a vendégek.
Micsik Béla, hitoktató, citeraoktató: „Tartsa meg a tájszólását, ahogy én is szögediesen őzök, töszök, vöszök, szödök, ugyanúgy a bácskaiak kikérik maguknak a tészék, vészék, ugyanúgy itt Vásárhelyen is ne tessék elgyugni azt a gyönyörű szép eő és a Béjla vagyok, engem Béjlának neveztek és nekem az mindig olyan aranyos volt.”
Dicséretes, hogy a szórványtelepüléseken élő emberek igyekeznek megőrizni a hagyományaikat annak ellenére, hogy többnyire szerb közösségekkel vannak körülvéve - jelentette ki Szőke Anna néprajzkutató: „El kell mondanom, hogy amit tapasztalok, hogy a szokás túléli a nyelvet, tehát ahol már az utódok nem beszélik a magyar nyelvet, a szokások megmaradtak, és én ilyenkor úgy érzem, hogy még vissza is billenhet ez majd.”
A torontálvásárhelyi rendezvényen elhangzott, nagyon fontos lenne, ha a szórványban a művelődési egyesületek és az iskolák testvérkapcsolatot alakítanának ki egymással, hiszen a magyar diákoknak is tudniuk kell, hol és hogyan élnek még az itteni magyarok.
