Húszéves a kevevári Keve

A kevevári Keve Magyar Művelődési Egyesület 2002-ben alakult Galambos Tibor kezdeményezésére, aki az egyesület első elnöke is volt. Őt Binec János követte az elnöki poszton. Már mindketten távoztak az élők sorából, ezért a jubileum napján a vezetőségi tagok a sírjaikra virágkoszorúkat helyeztek el.

Az alapító tagok között olyan lelkes egyének voltak, akik még ma is aktívan tevékenykednek a kevevári magyarság megmaradása érdekében. Oros József, alapító tag, Keve Magyar Művelődési Egyesület, Kevevára: „Mikor az első közgyűlésen együtt voltunk, akkor fölvetettük a kérdést, hogy megtartsuk-e a Rákóczi nevet, ami volt azelőtt, vagy válasszunk egy újat. És akkor a Kevére jött a döntés, hogy legyen egy új kezdet, és már maga a neve utaljon arra, hogy hova valósiak vagyunk, kik vagyunk és hogy mit akarunk. Meg akarunk maradni itt, ahol vagyunk.”

A plébánia udvarán a közönség fényképkiállítás által nyert betekintést a Keve Magyar Művelődési Egyesület húszéves életébe. A képek nagy részét Martinek Imre, a Hét Nap dél-bánáti tudósítója készítette, így őt kérték fel a kiállítás megnyitására.

Az Avilai Szent Teréz római katolikus templomban megtartott ünnepi szentmise után a jelenlevők visszatértek a plébánia udvarára, ahol ünnepi műsort tartottak az egyesületi tagok, meghívott vendégeik részvételével.

Binec Margit nyugalmazott magyartanár, az egyesület jelenlegi elnöke idézte fel az elmúlt évek tevékenységét. „Egy vegyes kar is alakult azután, és annak a karnak is elég nehezen találtunk vezetőt, de két-hárman is segítették a munkánkat. Kezdetben Véber Irén kántort kértük meg, amikor ő nem tudta tovább vállalni, akkor még egy-két próbálkozásunk volt, de most már hála Istennek, Kiss Samu személyében megtaláltuk azt az embert, aki őszintén, tiszta szívvel jön, és hetente tartja a próbákat, és nagyon örülünk ennek, mert az ő munkájának eredményeképpen a Vajdasági Népzenei Fesztiválon, a Durindón is most már két éve jelen vagyunk.”

A kevevári katolikus közösség és a magyar művelődési egyesület élete összefonódik a közösen használt épület által. Kölcsönös erővel, egységben több gyümölcsöt tudnak hozni mind a hit, mind pedig a kultúra területén – véli Szemerédi Pál helyi plébános, aki az egyházi ünnepet is méltatta. „Avilai Nagy Szent Teréz is, aki ennek a templomnak és ennek a közösségnek, ennek a városnak a védőszentje, megmutatta, hogy az ő Istennel való bensőséges kapcsolatában milyen magas szintre tudott jutni az életszentség útján. Az ő élete, életpéldája mindannyiunk számára bátorítás, hogy habár mi is gyarló emberek vagyunk, gyenge emberek, de Isten kegyelméből képesek vagyunk felülemelkedni mindazon, ami rossz, mindazon, ami gyengeség, hogy ha rátámaszkodunk a jó Isten erejére és napi szinten kérjük az ő segítségét.”

A jubileumi rendezvény önerőből, az egyesületi tagok összefogásával valósult meg.