Luca, Luca, kitty-kotty!
Lucázással, illetve kotyolással kezdődött a temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület hagyományos évzáró népzenei műsora. Törteli Levente és Smolenicki Gordon Martin a Recefice csapatot erősítette.
„ Nagyon jó népzenéket tanulunk, nagyon jó táncokat, azért szoktak néha fájdalmas táncok is lenni, ugye Levi? És azt a fiúk nem annyira szeretik.
- Jó a kislányokkal táncolni? Nem szégyellitek magatokat, megmeritek fogni a kezüket?
- Vannak olyan fiúk, akik nem merik, de én megmerem.
- Muszáj, mert van egy lépésünk.”
Galgamenti karikázót adott elő leánytársaival Teleki Viktória.
„ A tánc igazából közel áll a szívemhez, és a testvéreim is néptáncoltak.
- Szereted a népzenét?
- Igen, szeretem.”
Bár Gergely Ábel még csak hat éves, de bátran mikrofon elé állt, és elénekelte kedvenc nótáját.
„Mély kútba tekintek, asszonyomat látom, bíborba-bársonyba, gyöngyös koszorúba, retye-rutya fölkötővel, apró fényes gombostűvel.”
A téli időszak másik ismert népszokása a betlehemezés.
Huszonöt éve folyamatosan szerveznek műsorokat decemberben, a mostani programban mintegy 120-an vettek részt.
Lukács Imre, műsorszervező, Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület, Temerin: „Itt az a lényeg, hogy az adventi készülődésnek, várakozásnak az egyik pontja. A Lucázást azért választottuk, névnek a Luca, Luca kitty-kotty-ot, mert úgy éreztem annak idején, hogy az valahogy félre van téve, nincs előtérben, mint a karácsonyi népszokások.
Néptánccsoportok, gyermekek és felnőttek citerazenekara, asszony- és férfikórus, tamburazenekar, színjátszók, valamint a Berbence vonós zenekar - mind azt bizonyítják, hogy Temerinben a népzenének népes kedvelőtábora van.