Pucér lélek Zentán (videó)
2017.01.04
10:41
Találd meg a fonalad! Ragadd meg! Vetkőzd le! Ez a mottója annak a fotókiállításnak, amelyet a zentai Művelődési Ház kiállítási termében nyitottak meg. Nagy Abonyi Dávid, azaz Davie, a Zentai Gimnázium tanulója tárja a közönség elé lelkének legféltettebb titkait. A Pucér lélek című kiállítás három részből áll: az első falon az érzelmeket felvonultató fotósorozat látható; a második falon a Davie-fotók, azaz az alkotóról szóló képek kaptak helyet, a harmadik fal pedig a gátlások levetkőzésének fala, vagyis a pucér lélek, ami a kiállítás címe is egyben. A tárlat január 7-ig várja az érdeklődőket a zentai Művelődési Ház kiállítótermében.
Nagy Abonyi Dávid – Davie: „Igazából az egész kiállításnak az volt a fő célja, hogy a közönséget, az embereket bevezessem abba a szobába, a sminkes asztalhoz, ahol nekem kezdődött a művészetem, néhány éves koromban, amikor rátaláltam a nagyszüleimnél, Magyarkanizsán, a sminkes asztalra. Hiszen én ott találtam meg magam, ott alakultam át, ott csináltam bábszínházat a családomnak, ott élhettem ki a vágyaimat, az volt a menekülésem. Most pedig az volt a célom, hogy egy mély érzelmi tárlatot tudjak az embereknek nyújtani, amiben benne vagyok nagyon nagy százalékban én is, és ugyanúgy az érzelmek, az általános érzelmek, az embereknek az élettörténetei, és szerintem ez így alkot teljes képet, úgy is, hogy én benne vagyok.”
Nagy Abonyi Dávid – Davie: „Igazából az egész kiállításnak az volt a fő célja, hogy a közönséget, az embereket bevezessem abba a szobába, a sminkes asztalhoz, ahol nekem kezdődött a művészetem, néhány éves koromban, amikor rátaláltam a nagyszüleimnél, Magyarkanizsán, a sminkes asztalra. Hiszen én ott találtam meg magam, ott alakultam át, ott csináltam bábszínházat a családomnak, ott élhettem ki a vágyaimat, az volt a menekülésem. Most pedig az volt a célom, hogy egy mély érzelmi tárlatot tudjak az embereknek nyújtani, amiben benne vagyok nagyon nagy százalékban én is, és ugyanúgy az érzelmek, az általános érzelmek, az embereknek az élettörténetei, és szerintem ez így alkot teljes képet, úgy is, hogy én benne vagyok.”