Szabadkai konferencia Penavin Olga tiszteletére (videó)

Tudományos konferenciát szervezett a száz éve született néprajzkutató, Penavin Olga tiszteletére a Kiss Lajos Néprajzi Társaság. A kutató az egykori Jugoszlávia magyarlakta területein népmeséket gyűjtött, tanulmányozta a tájszólást és a vajdasági földrajzi neveket. Az általa elkészített úttörő munka és a két terület együttes vizsgálata alapozta meg a mai nyelvészek és néprajzosok munkáját. A nyelvész, néprajzkutató, pedagógus nem akarta szétválasztani a nyelvészeti és a néprajzi kutatómunkát. Penavin Olga holisztikus módon, a világot a két kutatási területet egészeként tanulmányozta. Oktatóként már az 50-es években meghatározta azokat a feladatokat, amelyek kutatása, hallgatói bevonásával egész életén át tartott. Hajnal Jenő, az MNT elnöke szerint, aki maga is Penovin Olga diákja volt, a konferencián előadók méltóképp mutatják be az összetett, sokoldalú tudományosságot. „Ő a nyelvet látta ilyen központi kérdésnek, legyen az nyelvtörténet, nyelvészet, modern nyelvészet, nyelvművelés, vagy ami ehhez kötődően a közösség, a néprajzi közösség, a szellemi közösség. Ezt ő együtt látta, és ez a legfontosabb örökség, amit nekünk át kell adnunk, ezt az együtt látást.”



A falvakat járva nem csak a tájszólást figyelte, hanem a környezetet, a paraszti világot is - emelte ki Szőke Anna, a konferenciát szervező Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke. „Olgi néni egy hatalmas területet járt be, az egykori Jugoszlávia magyar nyelvterületét szinte végig tanulmányozta nemcsak nyelvészeti, hanem néprajzi szempontból is. Nagyon sok mesét gyűjtött össze, a diakrón kiadású kötet ezt foglalja össze. Olyan területeket, kis falvakat találunk a gyűjtései között, amelyek mára már szinte eltűntek, mint magyar közösség teljesen.” Kutatásaiba diákjait is bevonta, akik később önálló tudományos munkába kezdtek. Raffai Judit, néprajzkutató: „Több mint 400 mesét közölt a valamikori Jugoszlávia területéről, nálunk Vajdaságban több, mint 170 mesét gyűjtött össze. Alapvetően egy nagyon fontos pontja volt a vajdasági magyar néprajztörténetben. Kutatásai megalapozták azt a munkásságot, amit mi utána folytattunk. Nélküle valószínű nem jutottunk volna sehova sem.” A szervezők szándéka, hogy az egész napos konferencia anyagát kötetbe foglalják, és így népszerűsítsék a Penovin Olga által elvégzett munkát.