Üdvöz légy pünkösdi királyunk
Pünkösd az Egyház születésnapja és egyik legnagyobb ünnepe. Az évszázadok során a népi kultúrában is előkelő helyet kapott. Talán a legismertebb szokás a pünkösdi királyválasztás: Székelyföldtől Dunántúlig elterjedt hagyomány. Igazi embert próbáló versenysorozat, az erő és a bátorság mérője, amelyben a lovaknak is nagy szerep jut. A legalkalmasabb induló egy évig a legények vezetője, bírája lesz.
A szebbik nem sem maradhat ki a játékból, ezt szolgálja a pünkösdikirálynéjárás. E motívum felkeltette a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes figyelmét is, a Látogatóban szórványprogramban Erdély és a Kárpát-medence különböző tájegységeit, vidékeit járva szőtték be összeállításukba. A pünkösdi királynéjárás a leginkább az Alföldön és a Dunántúlon ismert népszokás, lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője. Kiemelt szereplője a legkisebb, legszebb lány, a pünkösdi királyné vagy más elnevezései szerint: királynéasszony, kiskirályné, cucorka.
Kalotaszegenpünkösdkor a lányok legdíszesebb ruhájukban mennek el a templomba, az asszonyok ráncbaszedett hátsókötényt, kék bagaziát, muszulyt vesznek magukra. Az ünnep e vidéken némi mulatságra is alkalmat adott, a templomból kijövők a kultúrotthonban folytatták az ünneplést, nem is kurtán, három napon át.
Pünkösd az Egyház születésnapja és egyik legnagyobb ünnepe. Az évszázadok során a népi kultúrában is előkelő helyet kapott. Talán a legismertebb szokás a pünkösdi királyválasztás: Székelyföldtől Dunántúlig elterjedt hagyomány. Igazi embert próbáló versenysorozat, az erő és a bátorság mérője, amelyben a lovaknak is nagy szerep jut. A legalkalmasabb induló egy évig a legények vezetője, bírája lesz.
A szebbik nem sem maradhat ki a játékból, ezt szolgálja a pünkösdikirálynéjárás. E motívum felkeltette a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes figyelmét is, a Látogatóban szórványprogramban Erdély és a Kárpát-medence különböző tájegységeit, vidékeit járva szőtték be összeállításukba. A pünkösdi királynéjárás a leginkább az Alföldön és a Dunántúlon ismert népszokás, lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője. Kiemelt szereplője a legkisebb, legszebb lány, a pünkösdi királyné vagy más elnevezései szerint: királynéasszony, kiskirályné, cucorka.
Kalotaszegenpünkösdkor a lányok legdíszesebb ruhájukban mennek el a templomba, az asszonyok ráncbaszedett hátsókötényt, kék bagaziát, muszulyt vesznek magukra. Az ünnep e vidéken némi mulatságra is alkalmat adott, a templomból kijövők a kultúrotthonban folytatták az ünneplést, nem is kurtán, három napon át.
Dr. Csermák Zoltán
