Zentára érkezett a Gulág-kiállítás (videó)
2017.02.18
12:19
Újvidék után Zentára érkezett az a kiállítás, amely a Szovjetunióba működő büntetőtáborait mutatja be magyar szempontból. A megnyitón átadták az „Üzen a múlt” című pályázati felhívás nyerteseinek díjait is.
A kiállítás 24 panón próbálja meg bemutatni, a Gulág táborrendszert a Szovjetunióban. A megnyitó egyben díjátadó ünnepség is volt. A Magyar Nemzeti Tanács és a Zentai Levéltár közösen írt ki pályázatot középiskolások számára „Üzen a múlt” címmel.
Szurap Adolf, első helyezett. Kupuszina: „Van a faluban egy Pázmány János nevezetű 92 éves bácsi, aki át is élte ezeket a történeteket, és szívesen elmondta, és szerencsémre nagyon jól emlékszik minden ilyen dologra.”
A pályázat célja, hogy közelebb hozza a történelmet a fiatalokhoz, és hogy megtanítsa őket a kapott információ értelmezésére.
Mészáros Zoltán, történész: „A közösségi történetírás felhasználása azért nagyon fontos, mert mi egyrészt ebben egy kicsit le vagyunk maradva, másrészt pedig ez arra ösztönzi a diákot, hogy próbáljon különböző forrásokból tájékozódni.”
A Gulágok világa nincs igazán jelen a vajdasági köztudatban, hiszen nem folytak helytörténeti kutatások, és a megalázott emberek sem szívesen beszélnek a megpróbáltatásokról.
Anka László, tudományos munkatárs, Veritas Történetkutató Intézet: „Ez egy olyan dolog, amit nem nagyon dokumentáltak Magyarországon, nem dokumentáltak a korabeli Jugoszláviában sem, vagy Romániában sem. Ezt a Szovjetunióban dokumentált Szovjet, belügyi szervek hajtották végre.”
A múlt feltárásában a Magyar Nemzeti Tanács is kiveszi a részét. Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „A Kárpát-medence magyarságának a múltja, története annyira összeforr, annyira egyben van és a bácskai magyarság is megérte a maga tragédiáját a második világháború ideje alatt, és bizony honvédként azután a Szovjet lágerekbe is azután eljutott és megszenvedte a magam módján.” A kiállítást, amelyet Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartásért felelős főosztályvezetője nyitott meg, március harmadikáig lehet megtekinteni a Zentai Művelődési Ház kiállítótermében.
A pályázat célja, hogy közelebb hozza a történelmet a fiatalokhoz, és hogy megtanítsa őket a kapott információ értelmezésére.
Mészáros Zoltán, történész: „A közösségi történetírás felhasználása azért nagyon fontos, mert mi egyrészt ebben egy kicsit le vagyunk maradva, másrészt pedig ez arra ösztönzi a diákot, hogy próbáljon különböző forrásokból tájékozódni.”
A Gulágok világa nincs igazán jelen a vajdasági köztudatban, hiszen nem folytak helytörténeti kutatások, és a megalázott emberek sem szívesen beszélnek a megpróbáltatásokról.
Anka László, tudományos munkatárs, Veritas Történetkutató Intézet: „Ez egy olyan dolog, amit nem nagyon dokumentáltak Magyarországon, nem dokumentáltak a korabeli Jugoszláviában sem, vagy Romániában sem. Ezt a Szovjetunióban dokumentált Szovjet, belügyi szervek hajtották végre.”A múlt feltárásában a Magyar Nemzeti Tanács is kiveszi a részét. Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „A Kárpát-medence magyarságának a múltja, története annyira összeforr, annyira egyben van és a bácskai magyarság is megérte a maga tragédiáját a második világháború ideje alatt, és bizony honvédként azután a Szovjet lágerekbe is azután eljutott és megszenvedte a magam módján.” A kiállítást, amelyet Pirityiné Szabó Judit, a Nemzetpolitikai Államtitkárság kapcsolattartásért felelős főosztályvezetője nyitott meg, március harmadikáig lehet megtekinteni a Zentai Művelődési Ház kiállítótermében.
