Felújították Bíró Károly egykori szabadkai polgármester házát
A városépítő polgármesterként is emlegetett Bíró Károly a Radić fivérek utca 7-es szám alatt élt családjával és személyzetével együtt. A házat most kívülről újították fel. A homlokzatot és a még 2015-ben leszakadt teraszrészt is rekonstruálták. Az épületben jelenleg 16 lakás van, amelyek magántulajdonban vannak.
Dr. Pásztor Bálint, elnök, VKT, Szabadka: „Neki köszönhetjük, az ő polgármesterségének idején épült fel a városháza és a palicsi szecessziós épületegyüttes, a Vigadó, a női fürdő, a víztorony és a zenepavilon épülete, valamint a szabadkai zsinagóga építése is az ő polgármestersége idején fejeződött be. Éppen ezért mi azt szerettük volna, hogyha valamit visszaadunk annak az embernek, akinek azt a Szabadkát köszönhetjük, amelyet szeretünk, és amelyet szeretnénk megóvni.”
A házat a városi költségvetés forrásaiból újították fel - nyilatkozta a megtekintéskor dr. Pásztor Bálint. Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke hangsúlyozta, a homlokzat felújítására 15 millió dinárt különítettek el, de szintén a városi büdzséből biztosítottak eszközöket a tervdokumentáció elkészítésére is.
„Fontos még elmondani, hogy először a város a gyámsága alá vette az épületet, illetve a homlokzatot, annak érdekében, hogy mindezt jogszerűen meg tudjuk valósítani, lévén, hogy ebben a pillanatban magántulajdon az épület. Minden engedélyt a köztársasági művelődésügyi minisztériumtól erre vonatkozóan megkaptunk.”
Bíró Károly hagyatékának megőrzése érdekében tervezik még egy emléktábla elhelyezését is a felújított épületen, illetve a Radić fivérek utca könyvtártól a főútig terjedő részének az elnevezését is az egykori polgármesterről - tette hozzá dr. Pásztor Bálint.
A Közügyek műsorban utánajártunk, ki is volt, akinek Szabadka jellegzetes hangulatát köszönhetjük. Bíró Károly 1864-ben született, a szabadkai gimnáziumba járt, majd jogásznak tanult, doktori címet szerzett, és ügyvédi vizsgát tett. Rövid ügyvédi pályája után a szabadkai ellenzék vezéralakja lett. A város korábbi polgármesterének menesztését követően, 1902 decemberétől töltötte be a városvezetői pozíciót.
A pályázatra hat pályamű érkezett, amik között legjobban a Jakab Dezső és Komor Marcell szecessziós tervrajzai tetszettek neki. Az előző Városháza, amit 1821-ben emeltek, ugyanitt állt. Végül 1912. szeptember 15-én Bíró Károly felavatta az új városházát. A Városi Múzeum tulajdonában egy fotót is őriznek arról a napról.
A szabadkai polgármester békeszerető politikája és előremutató tervei darabokra törtek a világháború viharában. A városi közgyűlés utolsó ülésén, 1918. november 11-én, tehát két nappal azelőtt, hogy a városba befut a szerb katonaságot szállító vonat, Bíró Károly tisztségét a városi képviselet rendelkezésére bocsátotta. Élete hátralévő részében nem foglalkozott tovább politikával. Nem akarta elhagyni Szabadkát, házának emeletén tengette életét, szegény sorban, gyakran fázva éhezve. 1957 februárjában hunyt el agyvérzés következtében, nyolcvankilenc évesen. Bíró Károly 6 éves városépítő tevékenysége a mai napig meghatározza Szabadka arculatát, szellemiségét, így örökségének ápolása közös ügy.
