Hajnal Jenő: Kulturális, szakrális és idegenforgalmi fellegvár lesz a Zsinagóga (videó)
2015.03.25
17:50
A felújítás után a kulturális, a szakrális életnek és az idegenforgalomnak is fellegvára lesz a szabadkai Zsinagóga - nyilatkozta Hajnal Jenő a Magyar Nemzeti Tanács elnöke az MTVA-nak a Pannon RTV stúdiójából. Az MNT elnöke elmondta, hogy a magyar kormány által biztosított mintegy másfél millió 
euróból jut majd az épület külső és belső felújítására, a kerítés és a park kialakítására, valamint a komplexum funkcióba helyezésére is. Az épületet Zsolnay porcelán elemek ékesítik majd.Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke: „A szabadkai zsinagóga építői a 20. század fordulóján fontosnak tartották, hogy a magyar szecesszió jegyében a Zsolnay gyár pirogránit fagyálló épületkerámiáit is hasznosítsák. Egy sajátos mesevilágot teremtettek ezáltal, nemcsak itt Szabadkán, hanem mindenhol, ahol a pirogránit megjelenhetett. Szerencsére a Zsolnay gyár őrzi ezt a hagyományt és a szükséges épülettárgyaknak a felújítását, újragyártását el tudja végezni.”httpv://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=vWAxlnmbrAcElőzmény:
Az önkormányzat, a Zsidó Hitközség és a Magyar Nemzeti Tanács közösen irányítja majd a szecessziós épület felújítását, illetve határozza meg a művelődési tartalmakat.A szabadkai Zsinagóga belső helyreállítása egy-másfél hónapon belül kezdődhet meg. A város kiírta az északi szárny rendbehozatalára vonatkozó közbeszerzési pályázatot is. A homlokzaton a munkálatok várhatóan május végéig megindulnak.Ellátták kézjegyükkel és kézfogással nyugtázták a felek a megállapodást a Városházán. A Zsinagóga épülete továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad - nyilatkozott Maglai Jenő, Szabadka polgármestere. „Az önkormányzat irányítja majd a folyamatokat, tehát nélküle semmilyen döntés nem hozható a Zsinagóga épületével kapcsolatban, ami nem az önkormányzat, a szabadkai polgároknak az érdeke. Ugyanezek a döntések teljes mértékben kell, hogy akceptálják a zsidó közösség érdekeit, és a Nemzeti Tanácsnak a beruházással kapcsolatos érdekeit is.”
" target="_blank">
Az 1970-es években bedőlt az objektum egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta is tart. Most a 40 éves folyamat végéhez érkeztünk - fogalmazott Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke.„Remélem, hogy a jövőben a rendeltetése, a működtetése olyan szép és eredményes lesz, mint ahogyan elkezdődött 1902-ben, amikor megépült.”A szabadkai Zsinagóga külsejét már több éve intenzíven rekonstruálják önkormányzati, tartományi, köztársasági és nemzetközi támogatásokból. A magyar kormány most félmilliárd forinttal, mintegy másfél millió euróval támogatja az objektum rekonstrukcióját. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke: „Egy olyan alapítvány veszi kezébe a programokat, amelyek ott megvalósulhatnak, mint amilyen a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány, és mindhárom ma aláíró fél megtalálja a maga érdekeltségét, fontosságát.”Az UNESCO 1989-ben javasolta, hogy nyilvánítsák az épületet a világ kulturális örökségének részéve, 1990-ben pedig bekerült Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei közé.
euróból jut majd az épület külső és belső felújítására, a kerítés és a park kialakítására, valamint a komplexum funkcióba helyezésére is. Az épületet Zsolnay porcelán elemek ékesítik majd.Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke: „A szabadkai zsinagóga építői a 20. század fordulóján fontosnak tartották, hogy a magyar szecesszió jegyében a Zsolnay gyár pirogránit fagyálló épületkerámiáit is hasznosítsák. Egy sajátos mesevilágot teremtettek ezáltal, nemcsak itt Szabadkán, hanem mindenhol, ahol a pirogránit megjelenhetett. Szerencsére a Zsolnay gyár őrzi ezt a hagyományt és a szükséges épülettárgyaknak a felújítását, újragyártását el tudja végezni.”httpv://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=vWAxlnmbrAcElőzmény:Szabadka: Aláírták a megállapodást a Zsinagóga kezeléséről és használatáról (videó)
2015. március 24., kedd
Aláírták a szabadkai Zsinagóga épületének kezeléséről és használatáról szóló megállapodást a Zsinagóga Alapítvány tagjai.Az önkormányzat, a Zsidó Hitközség és a Magyar Nemzeti Tanács közösen irányítja majd a szecessziós épület felújítását, illetve határozza meg a művelődési tartalmakat.A szabadkai Zsinagóga belső helyreállítása egy-másfél hónapon belül kezdődhet meg. A város kiírta az északi szárny rendbehozatalára vonatkozó közbeszerzési pályázatot is. A homlokzaton a munkálatok várhatóan május végéig megindulnak.Ellátták kézjegyükkel és kézfogással nyugtázták a felek a megállapodást a Városházán. A Zsinagóga épülete továbbra is az önkormányzat tulajdonában marad - nyilatkozott Maglai Jenő, Szabadka polgármestere. „Az önkormányzat irányítja majd a folyamatokat, tehát nélküle semmilyen döntés nem hozható a Zsinagóga épületével kapcsolatban, ami nem az önkormányzat, a szabadkai polgároknak az érdeke. Ugyanezek a döntések teljes mértékben kell, hogy akceptálják a zsidó közösség érdekeit, és a Nemzeti Tanácsnak a beruházással kapcsolatos érdekeit is.”" target="_blank">
Az 1970-es években bedőlt az objektum egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta is tart. Most a 40 éves folyamat végéhez érkeztünk - fogalmazott Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke.„Remélem, hogy a jövőben a rendeltetése, a működtetése olyan szép és eredményes lesz, mint ahogyan elkezdődött 1902-ben, amikor megépült.”A szabadkai Zsinagóga külsejét már több éve intenzíven rekonstruálják önkormányzati, tartományi, köztársasági és nemzetközi támogatásokból. A magyar kormány most félmilliárd forinttal, mintegy másfél millió euróval támogatja az objektum rekonstrukcióját. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke: „Egy olyan alapítvány veszi kezébe a programokat, amelyek ott megvalósulhatnak, mint amilyen a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány, és mindhárom ma aláíró fél megtalálja a maga érdekeltségét, fontosságát.”Az UNESCO 1989-ben javasolta, hogy nyilvánítsák az épületet a világ kulturális örökségének részéve, 1990-ben pedig bekerült Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei közé.
