A horgosiak megoldást várnak a már hét éve tartó migrációs válságra
A horgosi lakosok megoldást várnak a már hét éve tartó migrációs válságra. Ez a múlt héten, csütörtökön megtartott lakossági fórumon is elhangzott. A lakosok többek között az aktív rendőri jelenlétet, a taxisok ellenőrzését, a biztonság szavatolását és az illegális migránstáborok felszámolását követelik.
A Horgos-Röszke autópálya-határátkelőhelytől nem messze, a pálya Szabadka felé vezető oldalán található a legnagyobb migránstanya, ahol a helyiek szerint ezernél is több bevándorló van. Az autópályán átsétálva az Alkonyat utcán keresztül járnak onnan Horgos központjába tömegesen bevásárolni. Az illetékesek szerint is Horgoson és környékén most több ezer illegális bevándorló tartózkodik, ami azért sokkoló adat, mert tavalyi egész Szerbia területén volt ennyi belőlük. Hegedűs Jácintka, Horgos: „Bármikor bármi történhet, hogy bejönnek, megkéselnek, vagy akármi. Tehát rablásoktól, ilyenektől félnek az emberek.”
Horgos központjában is háborítatlanul sétálnak nemcsak este, de fényes nappal is az illegális bevándorlók. Legtöbben azonban mégis a falu külterületén, a magyar határkerítés közelében táboroznak, az egyre hidegebb idő sem tántorítja el őket. Közlekedési útvonaluk általában a Szabadka-Szeged vasútvonal.
Horgoson, közvetlenül a magyar határ közelében, a Szabadka-Szeged vasútvonal mellett, a Bácska birtokon több száz migráns tanyázik az elhagyott romos épületekben, illetve a sátorvárosban. Ottjártunkkor éppen egy nemzetközi segélyszervezet látta el őket. Tisztálkodási lehetőséget biztosított számukra, valamint ivóvizet hoztak nekik, illetve lehetővé tették, hogy a telefonjaikat is feltöltsék. A segélyszervezet fiatal munkatársai elmondták, négy hónapot töltenek Szerbiában teljesen önkéntes alapon, bármiféle térítés nélkül.
Horgoson és környékén egyébként marokkói migránsból van a legtöbb. Az egyik bevándorló elmondta: „Az a tervem, hogy Európába menjek és munkát szerezzek. Azért, hogy anyagilag segítsem a családomat, hogy pénzt küldjek nekik élelemre, illetve arra, hogy kifizessék az áramot. Nagyon nehéz az élet Marokkóban, de nem mindenkinek. A marokkóiak 50-60 százaléka jól él. De a többiek számára az nem élet. Havonta 200 euróból élnek. Mégis mire elég az a kétszáz euró? Ebből nem lehet megélni. A napi szükségletek, például az étel ára túl magas. Minden nap egyre drágább és drágább.”
Horgoson 2015 óta folyamatos az illegális bevándorlók jelenléte a határ menti övezetben.
