Nincs magyar ajkú tanító a többségében magyarok által lakott településen

Satrinca az a szerémségi falu, amelyet mindenki a libatenyésztésről ismer, az ott élőknek viszont nem a baromfik okozzák a legnagyobb problémát. Sokkal nagyobb bajnak tartják, hogy a falu iskolájában, ahová 50 gyerek jár, nincs magyar ajkú tanító. A 380 lakosú falu 80 százaléka magyarnak vallja magát. Anyanyelvük azonban kihalófélben van a településen. Ennek legfőbb oka az, hogy nincs magyar nyelvű tanítás Satrincán. Ezek szeretnének változtatni a közeljövőben. Varnyú Ernő tartományi gazdasági és idegenforgalmi titkárhelyettes elmondta: „Itt, ha azt akarjuk, hogy maradjon még magyar szó, magyar kultúra, magyar betű, ide okvetlen hozni kell egy olyan tanítót, aki magyarul és szerbül is beszél.”



A kis szerémségi faluban három év után végre elkészült a Tájház. Grecs Péter, a satrincai helyi közösség elnöke azt mondja, ebben van a jövő. A falusi turizmust szeretnék kialakítani és fejleszteni, ami több pénzt hozhat a helybelieknek. Több év után a fiatalok is kezdenek visszatérni a faluba. „Gyerek van a faluban és mindig lesz több és több, akik el is mentek, vannak, akik nem jönnek vissza, de ahogy elkezdett a falu kicsit emelkedni, van, aki vissza is jön és keresi, hogy itt maradjon a faluban.” A falu lakossága jelenleg mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik. Birinyi János termelő: „Minálunk nagy problémák vannak az végett, hogy szárazság volt a tavalyi évben, kevés jövedelem volt a munkából, amit csináltunk, alacsony volt az ára a termésnek, nagyon nehezen él a nép itt Satrincán.” Satrincán minden év októberében szervezik meg a libanapokat, ez a legnagyobb esemény. Minden házban legalább 50, de van olyan is, ahol 150 libát nevelnek erre a napra.