Több ezer hívő a Szabadka melletti Szentkúton

Az emberek lelki megnyugvást keresnek a szent helyen. Az itt található kútból vizet visznek haza, hogy az megvédje otthonukat, családjukat. „Rettentő sok nép van. Úgy magyarok, mint szerbek. Faji megkülönböztetés nélkül mindannyian itt vagyunk.” - mondja egy csantavéri asszony a Szentkúti búcsú vasárnapi nagymiséje előtt. A faluból többen is összefogtak, hogy együtt jöjjenek a Boldogasszony búcsújáró helyre. Azt mondja, jó érzéssel tölti el, hogy itt lehet.„Minden évben eljutottunk eddig. Sajnos valaki már nem, a férjem három hónapja halt meg. Nekem ez most teljes gyógyulás, egy kicsi lelki megnyugvás.” Vannak tapasztalt búcsújárók, akik több európai kegyhelyre is elzarándokoltak már. A szabadkai idős férfi azt mondja, hogy az ember nem élhet hit nélkül. „Egyszerűen hiszek és örülök. Ez valahogy megnyugtat. Van hitem valamiben. Muszáj valamiben hinned. Ha már a kormányban nem tudsz, akkor muszáj valamiben.”



A búcsújáró helyen sokan megmosdottak a Szentkút vizében. Palackokban haza is vitték a gyógyhatású nedűt. A víz a lelki és a testi testi bajokra is jó hatással van - magyarázza a szabadkai Nagy József. „Lelki megnyugvást hoz az embernek és testi ápolást is hoz a betegségekre. Kihatással van a javulásra. Az emberek visznek haza is. Odahaza tartják, hogy védje a házat, a családot.” A búcsú nem múlhat el vásárlás nélkül. Az árusok imakönyveket, rózsafüzéreket, kereszteket kínáltak. A zombori András testvér azt mondja, az emberek manapság az egyházra sem költenek annyit mint valamikor. „Nincs pénzük a népeknek, leesett az érdeklődés. Kicsit drágállják az árakat. Nem úgy van mint azelőtt.” Több ezren hallgatták a vasárnapi misét a Szabadka melletti Boldogasszony búcsújáró helyen. A hívek emberemlékezet óta nagy számban zarándokolnak el a lankás völgybe, minden év augusztusának utolsó vasárnapján. Az első kápolnát 1896-ban építették a Szentkút közelében, és ekkor kezdődött a szertartásos istentisztelet is ezen a helyen.