Van remény a Szabadkai Rádió megmaradására (videó)

Van remény a Szabadkai Rádió megmaradására – ezt nyilatkozta a Pannon RTV-nek Ljubiša Stepanović. Az intézmény igazgatója szerint Aleksandar Vučić kormányfő a nemzeti tanácsokkal tartott legutóbbi megbeszélésen élesen bírálta a médiaházak magánosítását szabályozó törvényt. A rádió privatizációjának második fordulója is lesz.        Az első fordulóban egyetlen befektető sem nyújtotta be kérelmét a Szabadkai Rádió megvásárlására, így a privatizációs folyamat második fordulójában már jóval olcsóbban lehet megvásárolni az intézményt. Az első körben mintegy 40 ezer euró volt a kikiáltási ár, a másodikban ennek a 70 százalékáért, azaz mintegy 28 ezer euróért lehet majd megvenni a Szabadkai Rádiót. Amennyiben valaki megvásárolja az intézményt, az átvételt követő öt évben nem bocsájthatja el az ott dolgozókat.

" target="_blank">



Németh Ernő, főszerkesztő, Magyar Szerkesztőség, Szabadkai Rádió: „Törvényes kikötés, hogy öt évig nem lehetne a műsorrácson változtatni, nem lehetne embereket elbocsájtani, de hát minden törvényen van kiskapu, amit ki lehetne játszani. Gyakorlatilag én arra számítok, hogy a Szabadkai Rádió november elsejéig működni fog, azután pedig, hogy mi lesz, lehet, hogy ebben a formájában megszűnik, valamilyen módon újraindul, más formában talán majd jelentkezik. Ilyen ígérgetések voltak, illetve a nemzeti tanácsok is együttesen követelték azt, hogy legalább a kisebbségi műsorokat át kellene menteni.”A horvát nyelvű műsorok szerkesztőségének vezetője elmondta, tartanak attól, hogy mi lesz akkor, ha megszűnik a horvát szerkesztőség. Ivana Petrekanić Sič, főszerkesztő, Horvát Szerkesztőség, Szabadkai Rádió: „Amennyiben nem magánosítják a rádiót, tehát bezárják, akkor az a kérdés, hogy hogyan reagál erre a horvát közösség. Már megkezdtük az információk gyűjtését, mérlegeljük a lehetőségeket.”Július 7-én Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök találkozott a nemzeti tanácsok képviselőivel. A megbeszélésen élesen bírálta a médiaházak magánosításáról szóló törvényt. Erről a Szabadkai Rádió igazgatója, Ljubiša Stepanović telefonon nyilatkozott a Pannon RTV-nek. „A miniszterelnök élesen és kritikusan bírálta a törvényt, amely a kisebbségi nyelvű műsorokat sugárzó rádióállomásokat érinti. A Kulturális és Információs Minisztérium titkára, Saša Mirković megbízást kapott arra, hogy szervezzen egy öttagú küldöttséget a kisebbségi közösségek számára.”Amennyiben ismét senki sem tart igényt az intézményre, a rádió teljesen megszűnik, a részvényeket pedig azon alkalmazottak között osztják szét, akik eddig egyetlen más vállalat, így a kőolajipari vagy telekommunikációs társaság részvényét sem igényelték a magánosítási folyamatuk ideje alatt. A Szabadkai Rádió esetében összesen két alkalmazott jogosult a részvényekre. Tehát felvetődik a kérdés, hogy amennyiben senki sem vásárolja meg a részvényeket, vajon kinek a tulajdonába kerül az intézmény.