Az EB nem fogadja el Koszovó felosztását
2012.10.11
07:33
A teritoriális integritásnak nincs köze Koszovó státuszához, és ez a feltétel csak azt jelenti, hogy az Európai Bizottság nem szeretné Koszovó felosztását - jelentette ki tegnap este Stefan Füle bővítési biztos. 
Semmi újdonság nincs ebben, 2005 óta ugyanez a helyzet. Az Európai Bizottság továbbra is státuszsemleges marad - tette hozzá Füle. A bővítési biztos ma bemutatja a Szerbiáról szóló jelentés részleteit a szerbiai parlament Európai Integrációs Bizottságának ülésén is. (Blic)
Előzmények:
Szerbiának rendeznie kell viszonyát Pristinával, enélkül nem lehet szó a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről - közölte Stefan Füle uniós bővítési biztos. Ugyanakkor az Európai Bizottság ismét a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Macedóniával, Albánia tagjelölti státust kaphat, Koszovóval pedig bizonyos feltételek teljesülése esetén Stabilitási és Társulási megállapodás megkötését ajánlja az Európai Bizottság.
Az egyes országokra vonatkozó eredmények ismertetésekor az Európai Bizottság bővítési biztosa kiemelte, Szerbia és Koszovó viszonyát normalizálni kell. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amit Szerbia nem ismer el, Koszovót továbbra is az ország részének tekinti. Szerbia csatlakozási folyamatáról Stefan Füle úgy nyilatkozott, hogy Belgrád halad a politikai feltételek teljesítésének irányába, de a folyamat lendületét meg kell erősíteni. Kiemelte a jogállamiság és a belgrádi jegybank függetlenségének fontosságát. Szerbia kapcsán Füle hangsúlyozta, hogy a szomszédokkal fenntartott kapcsolatok és a regionális együttműködés kiemelten fontos. Felhívta a figyelmet arra, hogy el kell kerülni, hogy Szerbia és Koszovó képes legyen akadályozni egymás uniós integrációját. A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Stefan Füle egyértelműen leszögezte, arról annak függvényében születik majd döntés, hogy Szerbia hogyan rendezi viszonyát Pristinával.
A bizottság által végzett megvalósíthatósági tanulmány eredménye szerint megköthető a társulási megállapodás Koszovóval, ha Pristina rövid távon hajlandó teljesíteni a jogállamisággal, a közigazgatással és kisebbségvédelemmel kapcsolatos uniós elvárásokat.
Stefan Füle a nyugat-balkáni térség további országairól is nyilatkozott. A jövő nyáron csatlakozó Horvátországban az uniós feltételek teljesítése megfelelően halad, az országról a végleges jelentést jövő tavasszal készítik el. Montenegró az elvárható mértékben teljesít a politikai feltételek területén, és folyamatosan halad a működő piacgazdaság megteremtése felé. A montenegrói és az uniós joganyag átvilágítása és összevetése jövő nyáron érhet véget. Macedóniával kapcsolatban az Európai Bizottság indítványozza, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat, Albániának pedig a
tagjelölti státus megadását javasolja. Bosznia-Hercegovinában korlátozott fejlődést tapasztaltak, az úgynevezett magas szintű párbeszéd eredményei elmaradnak a várakozásoktól - vélekedett a bővítési biztos.
Semmi újdonság nincs ebben, 2005 óta ugyanez a helyzet. Az Európai Bizottság továbbra is státuszsemleges marad - tette hozzá Füle. A bővítési biztos ma bemutatja a Szerbiáról szóló jelentés részleteit a szerbiai parlament Európai Integrációs Bizottságának ülésén is. (Blic)
Előzmények:
Szerbiának rendeznie kell viszonyát Pristinával, enélkül nem lehet szó a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről - közölte Stefan Füle uniós bővítési biztos. Ugyanakkor az Európai Bizottság ismét a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Macedóniával, Albánia tagjelölti státust kaphat, Koszovóval pedig bizonyos feltételek teljesülése esetén Stabilitási és Társulási megállapodás megkötését ajánlja az Európai Bizottság.
Az egyes országokra vonatkozó eredmények ismertetésekor az Európai Bizottság bővítési biztosa kiemelte, Szerbia és Koszovó viszonyát normalizálni kell. Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amit Szerbia nem ismer el, Koszovót továbbra is az ország részének tekinti. Szerbia csatlakozási folyamatáról Stefan Füle úgy nyilatkozott, hogy Belgrád halad a politikai feltételek teljesítésének irányába, de a folyamat lendületét meg kell erősíteni. Kiemelte a jogállamiság és a belgrádi jegybank függetlenségének fontosságát. Szerbia kapcsán Füle hangsúlyozta, hogy a szomszédokkal fenntartott kapcsolatok és a regionális együttműködés kiemelten fontos. Felhívta a figyelmet arra, hogy el kell kerülni, hogy Szerbia és Koszovó képes legyen akadályozni egymás uniós integrációját. A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Stefan Füle egyértelműen leszögezte, arról annak függvényében születik majd döntés, hogy Szerbia hogyan rendezi viszonyát Pristinával.
A bizottság által végzett megvalósíthatósági tanulmány eredménye szerint megköthető a társulási megállapodás Koszovóval, ha Pristina rövid távon hajlandó teljesíteni a jogállamisággal, a közigazgatással és kisebbségvédelemmel kapcsolatos uniós elvárásokat.
Stefan Füle a nyugat-balkáni térség további országairól is nyilatkozott. A jövő nyáron csatlakozó Horvátországban az uniós feltételek teljesítése megfelelően halad, az országról a végleges jelentést jövő tavasszal készítik el. Montenegró az elvárható mértékben teljesít a politikai feltételek területén, és folyamatosan halad a működő piacgazdaság megteremtése felé. A montenegrói és az uniós joganyag átvilágítása és összevetése jövő nyáron érhet véget. Macedóniával kapcsolatban az Európai Bizottság indítványozza, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat, Albániának pedig a
tagjelölti státus megadását javasolja. Bosznia-Hercegovinában korlátozott fejlődést tapasztaltak, az úgynevezett magas szintű párbeszéd eredményei elmaradnak a várakozásoktól - vélekedett a bővítési biztos. 
