Bemutatták a kisebbségi akcióterv első fázisának eredményeit (videó)
2016.11.28
15:02
Belgrádban bemutatták a szerb kormány által márciusban elfogadott kisebbségi akcióterv első fázisának eredményeit. Az első jelentés részleteit az Emberi Jogi és Kisebbségügyi Iroda igazgatója ismertette.
A Belgrádban tartott konferencián a szerb Emberi Jogi és Kisebbségügyi Iroda igazgatója, Suzana Paunović hangsúlyozta, a jelentés gyakorlati eredmények értékelésén alapul, 67 illetékes szerv, köztük 13 nemzeti tanács készítette el a tervezett akciók megvalósulásáról szóló jelentést. „Az első jelentés szerint az első és második negyedévben tervezett tevékenységek 80 százaléka megvalósult, ami egyértelműen arról tanúskodik, hogy az akcióterv nem csupán papíron, hanem a gyakorlatban is megvalósul.”
A 23. csatlakozási fejezet szempontjából rendkívüli jelentőséggel bír az akcióterv végrehajtása, emelte ki a sajtótájékoztatón Čedomir Backović, az Igazságügyi Minisztérium munkatársa, aki az említett fejezettel megbízott szerb tárgyalócsoport elnöke.
Az akcióterv 11 területre oszlik, amelyeken belül mintegy 115 tevékenység valósul meg. A konkrét intézkedésekről, amelyek a vajdasági magyar közösséget érintik, a Magyar Nemzeti Tanács jogászát, Lulić Emilt kérdeztük, aki az MNT képviseletében vett részt a tanácskozáson. „Konkrétan a jogi tanácskozásunkon popularizáltuk a hivatalos nyelvhasználatot, támogattuk pénzbelileg a magyar nyelvű oktatást, popularizáljuk az ösztöndíjrendszerünkkel a magyarok felsőoktatását és diplomaszerzését, mindezek olyan akciók, amelyek a kisebbségi létet törekednek jobbá tenni.” A Szerbia Palotában megtartott tanácskozáson a nemzeti tanácsok és az illetékes állami szervek képviselőin kívül a nagykövetségek és a civil szféra képviselői is részt vettek. A sajtótájékoztatót követően az ülés zárt ajtók mögött zajlott.
Az akcióterv 11 területre oszlik, amelyeken belül mintegy 115 tevékenység valósul meg. A konkrét intézkedésekről, amelyek a vajdasági magyar közösséget érintik, a Magyar Nemzeti Tanács jogászát, Lulić Emilt kérdeztük, aki az MNT képviseletében vett részt a tanácskozáson. „Konkrétan a jogi tanácskozásunkon popularizáltuk a hivatalos nyelvhasználatot, támogattuk pénzbelileg a magyar nyelvű oktatást, popularizáljuk az ösztöndíjrendszerünkkel a magyarok felsőoktatását és diplomaszerzését, mindezek olyan akciók, amelyek a kisebbségi létet törekednek jobbá tenni.” A Szerbia Palotában megtartott tanácskozáson a nemzeti tanácsok és az illetékes állami szervek képviselőin kívül a nagykövetségek és a civil szféra képviselői is részt vettek. A sajtótájékoztatót követően az ülés zárt ajtók mögött zajlott.