Hova vezet az „EU is, Oroszország is” politika? (videó)

Egyre valószínűtlenebb, hogy még idén megnyitják az EU-s csatlakozási fejezeteket Szerbia számára. A Belgrád és Pristina közötti viszony rendezése és az Oroszországgal ápolt kapcsolatok késleltetik Szerbia közeledését és majdani csatlakozását az Európai Unióhoz - vélik Brüsszelben. Kevés esély mutatkozik Szerbia számára, hogy még idén megnyissa az Uniós csatlakozási tárgyalások 32-es, a pénzügy ellenőrzésről és a költségvetés felhasználásáról szóló fejezetet. Vélemények szerint ezt meg kell, hogy előzze a 35-ös, Belgrád és Prishtina közötti viszony rendezése. Németország mellett más tagállamok is, valamint az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat is azon a véleményen van, annak ellenére, hogy Koszovóban hosszú ideig nem tudtak kormány alakítani, a belgrádi kormány többet tehetett volna a viszonyok rendezése érdekében. A helyzetet tovább bonyolítja Szerbia „EU is, Oroszország is” politikája. Florian Bieber, a grazi Közép-Európai Egyetem professzora: „Jó viszonyt szeretnének fenntartani Oroszországgal, mert ez népszerű az országukban, és hogy nyomást gyakoroljanak az Európai Unióra. Nem hiszem, hogy a régióban Oroszország valós alternatívát jelent, nem valós játékos, nem rendelkezik megfelelő befolyással. A Nyugat-Balkánt körülveszi az Európai Unió, körülveszi a NATO, egy sziget az Európai Unióban. De Oroszország gondot okozhat, ha úgy tartja kedve.” A szakértők szerint meghatározó tényező a rossz gazdasági légkör Szerbiában. Az országnak elemi érdeke, hogy közeledjen az EU-hoz. Eduard Kukan, az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság küldöttségének elnöke: „Anyagi segítségre van szükségük, annak érdekében, hogy megküzdjenek a mindennapi problémákkal. Oroszország kész erre és mi nem. Ismerjük el, ha anyagi segítséget kérnek, az EU nem rendelkezik vele, de Oroszország igen. Oroszország ügyesen használja fel ezt a pillanatot és erről nem szabad megfeledkeznünk.” httpv://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=l8Pvt7ty-yw Korábban a Külügyi Szolgálat 11 pontos listát állított, amely feltétele a 35-ös fejezet megnyitásának. Ezek a pontok között található a koszovói szerb községek közösségének megalapítása, statútumának elfogadása, energetikai és telekommunikációs kérdések. valamint az úgynevezett alternatív átjárók megszüntetése a észak-koszovói adminisztratív vonalon.