A kárpátaljai magyarok helyzete állt a KMKF középpontjában

Noha sok vita van az európai értékekről, abban mindenki egyetért, hogy a nemzetiségeket megillető kisebbségi jogok az európai értékek részét képezik - jelentette ki Gulyás Gergely. A magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma plenáris ülésén mondta ezt Budapesten. Gulyás Gergely a kárpátaljai magyarság helyzetéről szólva kiemelte, a magyar kormány szolidáris a megtámadott Ukrajnával, különösen, mert az ukrán hadseregben magyarok is harcolnak, ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy Ukrajna alapvető európai értékek figyelmen kívül hagyásával, lábbal tiprásával, közösségi és egyéni jogok semmibe vételével az Európai Unió tagjává válhasson. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, hogy a lehető leggyorsabb tűzszünet és béke szolgálja Magyarország érdekeit, és képes nem csupán ukrán, de magyar életeket is megmenteni. Gulyás Gergely a magyar állampolgárságról is beszélt.

„Fontos, szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel is járó döntés volt a magyar állampolgárság megadása a külhoni magyaroknak. Ezzel ma már több mint egymillió 150 ezren éltek. Az, hogy közel 1,2 millió magyart köt újra 90-100 évvel Trianon után a magyar államhoz, ennek jelentőségét nehéz túlbecsülni."

A magyar Országgyűlés elnöke kiemelte, csak egységes magyar nemzet és egységes magyar ügy van. Kövér László felidézte, hogy az ukrán állam nem 2022. február 24-e, az orosz-ukrán háború kezdete óta, hanem 2015 óta lép fel támadólag a saját nemzeti kisebbségeivel szemben. Szerinte Kijev kétségbe vonja a területén élő nemzeti közösségek jogát az önazonosságukhoz, anyanyelvükhöz és kultúrájukhoz, törvényhozási eszközökkel, gyakran titkosszolgálati megfélemlítéssel, gyakorlatilag ukránosítani akarja őket.

„A Kárpát-medencei magyar választópolgárok önbizalmon, önfegyelmen és összefogáson alapuló hatékony érdekérvényesítést várnak el a magyar nemzetpolitikától. Az elmúlt 13 esztendő közös nemzetpolitikai eredményei mindannyiunknak adhatnak okot önbizalomra. Önfegyelemre és önuralomra pedig a jövőben mindenhol a Kárpát-medencében, minden bizonnyal még nagyobb szükségünk lesz, hiszen vannak, akiknek érdekében áll provokálni a magyar államot, illetve a külhoni magyar nemzeti közösségeket, hiszen az ő nézőpontjukból önbizalmában túlságosan is megerősödött magyarság veszélyezteti az uralmi terveiket."

A KMKF tagjai közösen kívánnak fellépni a szülőföldjükön maradó minden magyar boldogulásáért, amihez a gazdasági prosperitás mellett a megemelt összegű oktatási-nevelési támogatás is hozzájárul, és visszavárnak mindenkit, aki a szülőföldjére való visszatérés mellett dönt. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerint a vajdasági magyarság eredményei példaértékűek.

„Az eredmények azt is igazolják, hogy ha egy politikai közösség összefogott és összetartás van benne, akkor igenis a választók, a szavazók is azt el tudják ismerni, és közösen így eredményeket tudnak elérni. És a Vajdaság sok szempontból ezt hozta, örülünk, hogy a Magyar Nemzeti Tanács újra meg tudott alakulni, új elnökséggel, tagságának egy jelentős része is kicserélődött, és hát reméljük azt, hogy a sikerek sem fognak elmaradni."

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán részt vett Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és a Vajdasági Magyar Szövetség teljes köztársasági parlamenti frakciója. Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti frakcióvezetője az ülésen beszámolt az elmúlt másfél év történéseiről.

„A Vajdasági Magyar Szövetség a legutóbbi választásokat követően is a kormánykoalíció tagjává vált, nyolc államtitkárral rendelkezünk. Magyarország és Szerbia stratégiai együttműködésről szóló államközi szerződést kötött egymással, ezt becikkelyezte mindkét parlament. Szerbiának mindösszesen hét országgal van ilyen stratégiai együttműködésről szóló megállapodása, az egyik Magyarország és ez nekünk vajdasági magyaroknak mindenképpen előnyünkre válik."

A KMKF plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban a résztvevők hangsúlyozták, hogy a magyarság érdeke egy szuverén, demokratikus és a polgárainak, köztük az ott élő őshonos nemzeti közösségeknek is életlehetőséget biztosító Ukrajna, ahol a magyarság létét nem veszélyeztetik, nyelvi és kulturális örökségét sem vonják kétségbe, hanem az egész országot és Európát gazdagító értékként ismerik el.