A NATO-tagállamok vezetőinek munkavacsorája
2017.05.25
20:30
Megkezdődött csütörtök este Brüsszelben a NATO-tagállamok vezetőinek munkavacsorája, ezt megelőzően azonban az állam és kormányfők részéről már több nyilatkozat hangzott el az észak-atlanti szövetség legsürgetőbb ügyeiről.
Az első NATO-csúcstalálkozóján résztvevő Donald Trump amerikai elnök azt hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak kivétel nélkül eleget kell tennie a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségeinek - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a brüsszeli csúcstalálkozón.
Trump a NATO új központjának kertjében elhelyezett, az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatai emlékművének avatásakor kijelentette: igazságtalan, hogy javarészt az amerikai állampolgárok fizessék az észak-atlanti szövetség tagországainak a közös védelemhez való pénzügyi hozzájárulását.
Az amerikai elnök határozottan arra szólította fel a tagországokat, tegyenek meg mindent azért, hogy elérjék a vonatkozó megállapodásban foglaltakat: a bruttó hazai termék két százalékát (GDP) fordítsák védelmi kiadásokra.
A 28 ország közül huszonhárom még mindig nem fizet eleget, amit más tagállamoknak kell kifizetniük a közös védelemért - hangoztatta.
A NATO sosem mond le a terrorizmus legyőzéséről, az elkövetők - akiket ki kell vonni a társadalomból - vesztesei ennek a harcnak - jelentette ki Trump. Hozzátette: a katonai szövetség mindig is a biztonságot és a békét közvetítette világszerte.
A Manchesterben hétfőn elkövetett "gonosz és barbár" terrortámadásra utalva hangsúlyozta, hogy sem a NATO, sem az Egyesült Államok nem hagy fel soha a terrorizmus elleni küzdelemmel.
Trump a terrorizmust az egész emberiséget fenyegető közös veszélynek nevezte, és arra kérte a katonai szövetségtag tagországinak vezetőit, ezzel összefüggésben helyezzék figyelmük előterébe a bevándorlás kérdését. Több ezer ember tartózkodik a NATO-tagországok határain belül, és több ezren lépik át ezeknek az országoknak a határait, és sok esetben "fogalmunk sincs, hogy hol vannak ezek az emberek" - mondta.
A washingtoni Fehér Ház egyik magas rangú tisztségviselője elmondta: Trump elnök kiáll a NATO kollektív védelmi elve mellett, nevezetesen, ha támadás éri a szervezet valamely tagállamát, azt a többi úgy tekinti, mintha őt is megtámadták volna. "Ez a szövetség lényege" - mondta a tisztségviselő.
Trump a tavalyi amerikai elnökválasztási választási kampányban megkérdőjelezte a NATO-t létrehozó washingtoni szerződésnek a kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkét, és nyilvánosan azóta sem támogatta, így a tagállamok vezetői előtt csütörtökön Brüsszelben mondott beszédében sem tett említést róla.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára elmondta, az emlékmű - amely a New York-i World Trade Center ikertornyai egyike 107. emeletének megmaradt vasbeton darabja - az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatainak állít emléket, továbbá közvetve a NATO alapító egyezménye központi elemének számító kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikknek.
A kollektív védelem olyan egységes alapelv, amely a szövetség tagjai kapcsolatának alapját jelenti és arra kötelezi őket, hogy a szolidaritás szellemében megvédjék egymást - tette hozzá.
A főtitkár a NATO új székházának kertjében felavatott másik emlékmű, a berlini fal emlékművének avatásakor aláhúzta, mindkettő hangsúlyozza a NATO szerepét, egyik a hidegháborús idők végét idézi fel, a másik pedig a terrorizmus elleni küzdelem terén való elkötelezettségét.
Angela Merkel német kancellár az emlékmű felavatásakor elmondta, a fal leomlása a szabadság szimbóluma, az a hidegháború végét jelezte. A kancellár hangsúlyozta, hogy a falak - mint fogalmazott - nem vezetnek eredményre. Nyitott társadalmak által lehet a NATO-t is összetartó közös értékeket megosztani - jelentette ki Merkel.
Stoltenberg korábban arról beszélt: a NATO a csúcstalálkozón kinyilvánítja csatlakozását az Iszlám Állam megdöntésén munkálkodó nemzetközi koalícióhoz. Hozzátette: noha a NATO valamennyi tagországa része a koalíciónak, a katonai szövetség konkrét katonai műveletekben nem vesz részt a terrorcsoport tevékenysége által érintett egyetlen területen sem. A szövetség a közös munka során arra összpontosítja majd figyelmét, hogyan tudja segíteni a koalíció munkáját, miként lesz képes kiszélesíteni a helyi erők képzését és kapacitását. Emellett minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni fogja az információcserét a nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam erőinek felszámolását célzó műveleteihez.
Stoltenberg elmondta azt is, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón a NATO-tagországok vezetői cselekvési tervet fogadnak el a védelemre szánt kiadások növeléséről a terhek tisztességesebb megosztása érdekében. A tehermegosztás nem csupán a kiadások növeléséről szól, hanem a képességfejlesztésről, a NATO küldetéseihez, műveleteihez és megbízatásaihoz történő hozzájárulásról is - tette hozzá. (MTI, fotó: Tanjug, AP Photo)
Trump a NATO új központjának kertjében elhelyezett, az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatai emlékművének avatásakor kijelentette: igazságtalan, hogy javarészt az amerikai állampolgárok fizessék az észak-atlanti szövetség tagországainak a közös védelemhez való pénzügyi hozzájárulását.
Az amerikai elnök határozottan arra szólította fel a tagországokat, tegyenek meg mindent azért, hogy elérjék a vonatkozó megállapodásban foglaltakat: a bruttó hazai termék két százalékát (GDP) fordítsák védelmi kiadásokra.
A 28 ország közül huszonhárom még mindig nem fizet eleget, amit más tagállamoknak kell kifizetniük a közös védelemért - hangoztatta.
A NATO sosem mond le a terrorizmus legyőzéséről, az elkövetők - akiket ki kell vonni a társadalomból - vesztesei ennek a harcnak - jelentette ki Trump. Hozzátette: a katonai szövetség mindig is a biztonságot és a békét közvetítette világszerte.
A Manchesterben hétfőn elkövetett "gonosz és barbár" terrortámadásra utalva hangsúlyozta, hogy sem a NATO, sem az Egyesült Államok nem hagy fel soha a terrorizmus elleni küzdelemmel.
Trump a terrorizmust az egész emberiséget fenyegető közös veszélynek nevezte, és arra kérte a katonai szövetségtag tagországinak vezetőit, ezzel összefüggésben helyezzék figyelmük előterébe a bevándorlás kérdését. Több ezer ember tartózkodik a NATO-tagországok határain belül, és több ezren lépik át ezeknek az országoknak a határait, és sok esetben "fogalmunk sincs, hogy hol vannak ezek az emberek" - mondta.
A washingtoni Fehér Ház egyik magas rangú tisztségviselője elmondta: Trump elnök kiáll a NATO kollektív védelmi elve mellett, nevezetesen, ha támadás éri a szervezet valamely tagállamát, azt a többi úgy tekinti, mintha őt is megtámadták volna. "Ez a szövetség lényege" - mondta a tisztségviselő.
Trump a tavalyi amerikai elnökválasztási választási kampányban megkérdőjelezte a NATO-t létrehozó washingtoni szerződésnek a kollektív védelemre vonatkozó 5. cikkét, és nyilvánosan azóta sem támogatta, így a tagállamok vezetői előtt csütörtökön Brüsszelben mondott beszédében sem tett említést róla.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára elmondta, az emlékmű - amely a New York-i World Trade Center ikertornyai egyike 107. emeletének megmaradt vasbeton darabja - az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatainak állít emléket, továbbá közvetve a NATO alapító egyezménye központi elemének számító kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikknek.
A kollektív védelem olyan egységes alapelv, amely a szövetség tagjai kapcsolatának alapját jelenti és arra kötelezi őket, hogy a szolidaritás szellemében megvédjék egymást - tette hozzá.
A főtitkár a NATO új székházának kertjében felavatott másik emlékmű, a berlini fal emlékművének avatásakor aláhúzta, mindkettő hangsúlyozza a NATO szerepét, egyik a hidegháborús idők végét idézi fel, a másik pedig a terrorizmus elleni küzdelem terén való elkötelezettségét.
Angela Merkel német kancellár az emlékmű felavatásakor elmondta, a fal leomlása a szabadság szimbóluma, az a hidegháború végét jelezte. A kancellár hangsúlyozta, hogy a falak - mint fogalmazott - nem vezetnek eredményre. Nyitott társadalmak által lehet a NATO-t is összetartó közös értékeket megosztani - jelentette ki Merkel.
Stoltenberg korábban arról beszélt: a NATO a csúcstalálkozón kinyilvánítja csatlakozását az Iszlám Állam megdöntésén munkálkodó nemzetközi koalícióhoz. Hozzátette: noha a NATO valamennyi tagországa része a koalíciónak, a katonai szövetség konkrét katonai műveletekben nem vesz részt a terrorcsoport tevékenysége által érintett egyetlen területen sem. A szövetség a közös munka során arra összpontosítja majd figyelmét, hogyan tudja segíteni a koalíció munkáját, miként lesz képes kiszélesíteni a helyi erők képzését és kapacitását. Emellett minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni fogja az információcserét a nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam erőinek felszámolását célzó műveleteihez.
Stoltenberg elmondta azt is, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón a NATO-tagországok vezetői cselekvési tervet fogadnak el a védelemre szánt kiadások növeléséről a terhek tisztességesebb megosztása érdekében. A tehermegosztás nem csupán a kiadások növeléséről szól, hanem a képességfejlesztésről, a NATO küldetéseihez, műveleteihez és megbízatásaihoz történő hozzájárulásról is - tette hozzá. (MTI, fotó: Tanjug, AP Photo) 
