Rövidesen dönthetnek a megállapodás ideiglenes alkalmazásáról

A hírt Twitter-üzenetében közölte az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország uniós képviseletének szóvivője. Sebastian Fischer tájékoztatása szerint a tagállamoknak erről a szándékáról az unió mellé rendelt nagykövetek egyhangú hozzájárulásával az Európai Tanács német elnöksége levelet küldött az Európai Parlamentnek (EP). A levelet Michael Clauss, az unió mellé rendelt német nagykövet írta alá - közölte.

Following #ChristmasCoreper, EU member states will now start a preliminary review of the draft texts of the different #BrexitDeal agreements. This exercise will take a few days as the core agreement on EU trade and cooperation already comprises 1.246 pages of legal text. pic.twitter.com/Nq1qxfzH69

— Sebastian Fischer (@SFischer_EU) December 25, 2020

Fischer bejegyzése szerint, az EU-tagországok nagykövetei már péntek reggel összeültek Brüsszelben, hogy megkezdjék az előző nap létrejött, 1246 oldalas EU-brit kereskedelmi megállapodás előzetes felülvizsgálatát. A tanácskozáson az Európai Bizottság Brexit-ügyi uniós főtárgyalója, Michel Barnier tájékoztatta a nagyköveteket a megállapodás megszületésének körülményeiről. Barnier csütörtökön, a megállapodás megszületését követően tartott sajtótájékoztatóján az egyezmény 2021. február 28-ig történő ideiglenes alkalmazását javasolta.

A német szóvivő kiemelte: a megállapodás ideiglenes alkalmazása lehetővé tenné a szövegtervezet megfelelő, teljes és demokratikus ellenőrzését az Európai Parlament, valamint a tagállamokat tömörítő tanács számára az egyezség ratifikálása előtt. Az ideiglenes alkalmazás célja az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok jelentős zavarainak megakadályozása. Az ideiglenes alkalmazás lehetővé tenné, hogy megelőzzék a január 1-jéig érvényes átmeneti időszak lejártával járó, a polgárok és a vállalkozások számára is kockázatokat rejtegető súlyos következményeket.

Szavai szerint az Európai Parlamentnek küldött levél e kivételesen fontos lépés szükségességét fogalmazza meg. A tagállamok uniós nagyköveteinek megbeszélése a következő napokban is folytatódik - tette hozzá Fischer.

Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. A februártól zajló tárgyalásokon a leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, valamint arról, hogy ha megállapodás születik, betartatására és az esetleges szerződésszegések szankcionálására milyen jogi eszközök használhatók.

Az egyezmény elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme január 1-jétől, vagyis jövő péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kereskedelmi forgalomban.

A csütörtökön született egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kell, valamint aláírásához a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is hozzájárulását kell adnia.

Százszázalékos vámliberalizációt biztosít a kétoldalú áruforgalomban az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló megállapodás, amelyből a brit kormány pénteken tett közzé érdemi részleteket.

Az 1246 oldalas dokumentumról - amely 800 oldalnyi függeléket és lábjegyzetet is tartalmaz - többhavi tárgyalási folyamat után csütörtök este állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalói.

A Downing Street által péntek este ismertetett 34 oldalas kivonat példátlannak nevezi, hogy a megállapodásban foglalt kereskedelmi egyezményben százszázalékos vámliberalizáció szerepel. Az ismertetés szerint ez azt jelenti, hogy sem vámok, sem kvóták nem terhelik majd az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti árukereskedelmet abban az esetben, ha az áruk megfelelnek a vonatkozó eredetigazolási előírásoknak.

A brit kormány által közzétett kivonat szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.

A brit kormány a megállapodás elérése előtt rendszeresen a tárgyalások lehetséges kimenetelei között említette, hogy a kétoldalú kereskedelem "ausztráliai típusú" feltételrendszer alapján folytatódik a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után. Ez valójában az átfogó megállapodás elmaradását jelentette volna, és ebben az esetben az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódott volna. Ez vámok megjelenésével járt volna a kétoldalú áruforgalomban. Ennek kockázataira a brit üzleti szektor folyamatosan figyelmeztette a kormányt.

A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) nem sokkal a megállapodás elérése előtt ismertetett idei éves helyzetértékelésében közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépő WTO-szabályozás a brit és az uniós autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig.

A megállapodás a pénteken ismertetett összefoglaló szerint a szolgáltatási szektorokra is kiterjed. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy a szolgáltatási szektorok széles köre - köztük a pénzügyi, a jogi és az üzleti szolgáltatások - számára biztosított a további piaci hozzáférés.

A kivonatban ugyanakkor nem esik külön szó arról, hogy a londoni pénzügyi szektor, a City pénzügyi szolgáltató cégei milyen feltételekkel lehetnek jelen a továbbiakban az uniós pénzügyi szolgáltatási piacon. A City pénzügyi szolgáltatási cégei, mindenekelőtt a befektetési bankok a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra kiterjedő konkrét megállapodás híján elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

Az egyik nagy londoni pénzügyi elemzőműhely, a Centre for London becslése szerint, ha London pénzügyi központja elveszíti hozzáférését az Európai Unió egységes belső piacához, az 70 ezer pénzügyi szolgáltatási munkahely megszűnéséhez vezethet a jelenleg több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató Cityben. Az elemzőcég szerint ez katasztrófával érne fel, mivel London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot. Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele.