Újraindítanák a Szerbia elleni nemzetközi pert a bosnyákok

Éles bírálatokat váltott ki Szerbiában, de a boszniai szerb politikusok és a diplomaták körében is Bakir Izetbegovićnak, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagjának kijelentése miszerint újraindítaná a Szerbiával szembeni eljárást, amelyet tíz éve zárt le a hágai Nemzetközi Bíróság. A legtöbben úgy vélik, az eljárás felülvizsgálata tovább rontaná a két ország kapcsolatát, és ismét feszültségeket gerjeszthetne a térségben. Bakir Izetbegović a napokban arról beszélt, hogy szakértőkkel, akadémikusokkal és politikusokkal kíván tárgyalni a felülvizsgálati kérelemről, és azt mindenképp kezdeményezni fogja, még akkor is, ha ezzel válságot okoz Bosznia-Hercegovinában. Mint mondta: a felülvizsgálatot jogi, és nem politikai alapon kezdeményezi majd, “ezt a kérdést nem szabad átpolitizálni, ez nem a szerb nép ellen irányul, ez arról a hozzáállásról szól, amelyet a (Slobodan) Milošević (volt szerb elnök) rezsimje által elkövetett népirtás iránt tanúsítunk”. Mladen Ivanić, a boszniai államelnökség szerb tagja, egyben soros elnöke szerint viszont Szarajevó nem fogja kezdeményezni az eljárás újraindítását, és új vádat sem nyújt be, ugyanis ahhoz, hogy az ország ezt kezdeményezze, az államelnökség mindhárom tagjának egyetértésére van szükség. “Egyértelmű, hogy különböző nézeteink vannak erről a kérdésről, és ez nem Bosznia-Hercegovina vádja lenne” – részletezte Mladen Ivanić. Hasonlóan vélekedett Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének, a boszniai Szerb Köztársaságnak az elnöke is. Szerinte Izetbegovic kezdeményezése elfogadhatatlan, és végzetes lenne az ország jövője szempontjából. “Boszniának már az első eljárás során sem voltak releváns bizonyítékai Szerbia ellen, ezért egyáltalán nem hiszem, hogy időközpont bármilyen új bizonyítékra szert tettek volna” – magyarázta. Lars-Gunnar Wigemark, az Európai Unió boszniai küldöttségének vezetője is bírálta a kezdeményezést, amely szerinte gátat szabna a megkezdett gazdasági reformoknak az országban. Szerinte sokkal fontosabb kérdésekkel kellene foglalkozni, például a választási törvény megváltoztatásával, valamint a gazdaság fejlesztésével. Wigemarkkal ért egyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) boszniai irodájának vezetője is. Várady Tibor nemzetközi jogász, aki a Bosznia-Hercegovina elleni egykori perben Szerbiát képviselte úgy vélte, ahhoz, hogy Szarajevó keresete alapján újraindítsák a Belgrád elleni eljárást, újabb tényeket és bizonyítékokat kellett találni, amelyek bizonyítják a népirtási szándékot. Mint mondta, olyan tényről kell, hogy szó legyen, amely másfajta döntést eredményezhet. Nem elég azt bizonyítani, hogy Szerbia támogatta a boszniai Szerb Köztársaság hadseregét, hanem azt, hogy Szerbia népirtást akart végrehajtani Srebrenicában. ”Nehezen tudok elképzelni ilyen tényt” – tette hozzá. A Nemzetközi Bíróság 2007. február 26-án felmentette a népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól Szerbiát mint államot, ugyanakkor megállapította, hogy Belgrád megszegte azt a kötelezettséget, amelynek alapján meg kellett volna akadályoznia az ilyen cselekményeket a jugoszláv utódállamban. A Szarajevó beadványára indított pert lezárva az ENSZ-bíróság megállapította, hogy Srebrenica városánál, ahol 1995-ben csaknem 8000 boszniai muzulmánt gyilkoltak meg, népirtás történt. Az ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló Srebrenica elfoglalása után, 1995 júliusában elkövetett mészárlások kimerítik a népirtás fogalmát, amelyet “a boszniai szerb hadsereg tagjai követtek el” – állt az ítéletben. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. (MTI, Hirado.hu)