Ukrán válság - Amerika szankciókat rendelt el Oroszország ellen

21: 41

Ezt jelentette be Joe Biden amerikai elnök kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében.

"Bejelentem a szankciók első részletét, amely súlyos költségekkel sújtja Oroszországot tegnapi tettei miatt" - fogalmazott Biden, aki hozzátette, hogy amennyiben Oroszország fokozza katonai jelenlétét, az Egyesült Államok is további szankciókat vezet majd be. Az elnök közölte, hogy két nagy orosz pénzintézettel - a Vnyesekonombankkal (VEB, külkereskedelmi bank) és az általa "katonai banknak" nevezett Promszvjazbankkal - szemben "teljes kizáró szankciót" vezetnek be.
 

Biden azt is közölte, hogy szankciókat vezetnek be az orosz szuverén államadóssággal szemben is, amely - mint fogalmazott - azt jelenti, hogy "elzárjuk az orosz kormányt a nyugati finanszírozástól". Az amerikai elnök szerint az intézkedés bevezetését követően Moszkva "nem kereskedhet új adósságával sem az amerikai, sem az európai piacon."

19:10

Oroszország továbbra is teljes körű támadást tervez Ukrajna ellen, az orosz fellépések aláássák Ukrajna önállóságát, területi egységét és az európai biztonságot - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülését követően. Jens Stoltenberg a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Ukrajna határain belül és körül kialakult feszültség generációk óta a legkomolyabb konfliktus.

A NATO arra kéri Ukrajnát, ne válaszoljon egyetlen ismétlődő orosz agresszióra sem, Oroszországot pedig arra emlékezteti, hogy sosem késő lemondani egy esetleges támadás megindításáról, továbbá arra kéri Moszkvát, válassza a diplomácia útjait a konfliktus megoldására - fogalmazott a NATO-főtitkár. "Továbbra is mindent megteszünk, hogy megvédjük a szövetséget bármifajta agresszióval szemben" - hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

18:31

Felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez. 

Az orosz törvényhozás alsó- és felsőháza is egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn elismerte. A ratifikálási okmányokat Putyin a kézjegyével látta el, a folyamat a szerződések közzétételével zárul majd le, várhatóan még a nap folyamán. A megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, ott közös védelmi állásokat vegyen fel, és erősítse a gazdasági integrációt. "Nem mondtam, hogy a csapatok a találkozónk (sajtótájékoztató) után egyenesen oda (a Donyec-medencébe) mennek, ez az első" - jelentette ki Vlagyimir Putyin kedd este újságíróknak. "Másodszor: egyáltalán nem lehet megjósolni a lehetséges akciók konkrét kereteit, ez a konkrét helyszíni helyzettől függ, ahogy mondani szokták" - tette hozzá.
Megerősítette, hogy Oroszország szükség esetén katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki "népköztársaságnak", és teljesíteni fogja a szerződésben vállalt kötelezettségét. Kifejezte reményét, hogy a határokkal kapcsolatos vitás kérdéseket a felek - Kijev és a köztársaságok - béketárgyalások révén fogják rendezni.
Moszkva az ukrán Donyeck és Luhanszk megyének az ukrajnai belháború előtti közigazgatási határát ismerte el államhatárnak.
Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül evakuálni fogja a kijevi orosz nagykövetség személyzetét. A tárca rámutatott, hogy orosz diplomaták az elmúlt években többször is "agresszió" célpontjává váltak, az ukrán fővárosban működő képviseletet, valamint az odesszai, lvivi és harkivi orosz főkonzulátust pedig megtámadták, amire az ukrán hatóságok nem reagáltak.
Azt is közölte, hogy kedden diplomáciai kapcsolatokat létesített a hétfőn függetlennek elismert entitásokkal.
Putyin a sajtóértekezleten azt mondta, hogy a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy a Nyugat ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását - vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.
Az elnök a korábban az ukrajnai válság rendezése alapjának tekintett minszki megállapodások érvényének megszűnéséért Kijevet hibáztatta. Szerinte a szakadár köztársaságok orosz elismeréséhez az vezetett el, hogy az ukrán vezetés, beleértve az elnököt, nyilvánosan is hangoztatni kezdte: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat, Oroszország pedig, mint mondta, "nem tűrhette tovább a Donyec-medence népe elleni népirtást". Kifogásolta, hogy Európa sem tudta rávenni az ukrán felet a minszki megállapodások betartására, amelyeket Kijev szerinte már jóval a régiók orosz elismerése előtt "lenullázott".
Putyin a nap folyamán a Kremlben Ilham Aliyev azeri elnököt fogadva valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország a régi határai kötött akarja helyreállítani régi birodalmát.
"Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak" - mondta.
Az orosz vezető szerint Oroszország a Szovjetunió széthullása után elismerte az összes új geopolitikai realitást, és együttműködésbe kezdett a posztszovjet térségben megjelent összes független állammal. Putyin azt mondta, hogy Moszkva és Kijev kapcsolatai azt követően romlottak meg, hogy Ukrajnában 2014-ben "államcsíny" és "törvénytelen hatalomátvétel" történt. Ellenpéldaként hozta fel, hogy Oroszország az év elején Kazahsztánnak éppen hogy a szuverenitása megőrzéséhez nyújtott segítséget.
"Így is szándékozunk fellépni minden más szomszédunk esetében. Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó" - hangoztatta.

Szergej Lavrov külügyminiszter kedden a Rosszija 1 állami televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország kész a Nyugattal történő párbeszédre, ám tárgyalásokról abban az esetben szó sem lehet, ha ott Oroszországot megpróbálják megalázni és mindenért felelőssé tenni. Nehezményezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem mutatott érdemi tárgyalási hajlandóságot Oroszország biztonsági garanciaigényei ügyében.

Volodimir Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint ideje áttérni az Oroszország elleni közvetlen fellépésre, hangot adott véleményének, miszerint a hivatalban lévő ukrán elnök "kiegyensúlyozatlan és önállótlan" ember, aki "közvetlenül függ amerikai gondnokaitól", és akitől "mindenre lehet számítani".

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Dozsgy ellenzéki online tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a szakadár területek határainak ügye "a jövő kérdése". Mint mondta, a délkelet-ukrajnai szakadár területek elismerésének célja az emberveszteségek megállítása volt, "ezért a kialakult valóság nyert elismerést".

"Most más kérdéseket kell megoldani. A határok kérdése pedig meg lesz oldva" - mondta.

20:10

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, hogy újabb fegyverszállítmányokat kért Ukrajnának Nagy-Britanniától, és ugyanezt kéri az Egyesült Államoktól is. A kijevi diplomácia vezetője erről Washingtonból a Facebookon közvetített videoüzenetében beszélt. "Reggel levelet küldtem a brit külügyminiszternek azzal a kéréssel, hogy adjanak további védelmi fegyvereket Ukrajnának. Ugyanezzel a kéréssel fogok ma fordulni tárgyalópartnereimhez az Egyesült Államokban" - mondta. Kifejtette, hogy Ukrajna azért kér fegyvereket, mert nem tagja egyik kollektív biztonsági szövetségnek sem, és emiatt nincs szavatolva a biztonsága. "Az egész világot mozgósítani fogjuk védelmi képességünk megerősítése érdekében" - hangsúlyozta. Kuleba ugyanakkor hozzátette: az Ukrajna körüli feszültség enyhítésére irányuló diplomáciai erőfeszítések "egy percre sem állnak le", mindent megtesznek, hogy elkerüljék a további eszkalálódást. Az ukrán külügyminisztérium kedden arra kérte Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat az Oroszországi Föderációval válaszul arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn bejelentette a Donyec-medencei szakadár "népköztársaságok" Ukrajnától való függetlenségének elismerését.

A nap folyamán Ukrajna hazahívta konzultációra Vaszil Pokotilót, moszkvai ügyvivőjét.

Kuleba korábban kijelentette: Oroszország legutóbbi lépései után eljött az ideje annak, hogy a Nyugat bevezesse a beígért szankciókat Moszkvával szemben - emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál.