A V4-ek támogatják a nyugat-balkáni országok mielőbbi integrációját az EU-ba
Az érintett országok csatlakozása hozzájárul a régió és Európa stabilitásához és békéjéhez - hangzott el a találkozón.
Fotó: Tanjug/Zoran Stanic
A prágai tárgyaláson részt vett Jadranka Joksimović is. Szerbia eurointegrációért felelős minisztere kiemelte, a V4-et alkotó országokkal Szerbia jó kapcsolatokat ápol, ezért azok nyíltan támogatják a bővítés politikát.
Fotó: Tanjug/Zoran Stanic
Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia meggyőződése, hogy az érintett országok csatlakozása hozzájárul a régió és Európa stabilitásához és biztonságához - mondta Tomás Petrícek cseh külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja, aki szintén részt vett a tanácskozáson, leszögezte, az EU-nak stratégiai érdeke, hogy sorait a balkáni országokkal bővítse. „A Nyugat-Balkánt európai uniós tagállamok veszik körül. Stratégiai érdekünk behozni a régiót az EU-ba" - közölte Várhelyi. Hozzátette: az új Európai Bizottság ezt egyik kiemelt feladatának tekinti.
Fotó: Tanjug/Zoran Stanic
"Magyarország számára mindig is prioritás volt a nyugat-balkáni térség közelebb hozása az Európai Unióhoz, és majdani csatlakozásának előkészítése" - mondta Magyar Levente,a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a találkozó után az MTI-nek. Közölte: a találkozó célja az volt, hogy áttekintsék a nyugat-balkáni térség uniós csatlakozásával összefüggő legfontosabb feladatokat.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország számára elsősorban biztonsági kérdés a térség csatlakozása az EU-hoz. "Mi biztonságban akarunk élni, és szeretnénk, hogy szomszédjaink is biztonságos országok legyenek. Ehhez elengedhetetlen, hogy a Nyugat-Balkán nyitott kérdései az uniós csatlakozással kapcsolatban rendeződjenek" - mutatott rá Magyar Levente. Elmondta, hogy az integrációt magyar gazdasági szempontból is támogatják, mivel a szomszédos országok "az erős magyar vállalatok természetes és legközelebbi terjeszkedési területét jelentik". A jószomszédi kapcsolat is fontos szempont, amely nemzetpolitikai vetülettel bír, hiszen az érintett térségben a több százezer magyar él - közölte az államtitkár. Magyarország így is nagy segítséget nyújt a határon túl élő magyaroknak, de még többet tehetne értük, ha országaik az Európai Unió tagjai lennének - tette hozzá.
Az államtitkár kulcsországnak nevezte Szerbiát. Kifejtette: a magyar-szerb kapcsolatok az elmúlt tíz évben rendkívül jól alakultak, és közös érdek az együttműködés intenzitásának további fokozása. "Magyarországnak az az érdeke, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország mihamarabb bekerülhessen az Európai Unióba" - hangsúlyozta Magyar Levente. Kifejtette: Európa biztonsága és vitalitása szempontjából kulcskérdés az egész nyugat-balkáni térség integrációja. Az részletkérdés, hogy az egyes államok mikor kerülnek be az EU-ba - tette hozzá. "Nagyon határozott magyar elképzelés, hogy azok az országok, amelyek előbbre vannak ebben a folyamatban, tehát Szerbia és Montenegró, az évtized közepéig csatlakozhassanak az EU-hoz" - mondta az államtitkár.
Fotó: Tanjug/Zoran Stanic
Miután Várhelyi Olivér lett az Európai Unió bővítési biztosa, a kérdésben komoly előrelépés, minőségi változás történt. A megfelelő javaslatokat Várhelyi Olivér az elmúlt hetekben már be is nyújtotta. A V4-ek segítenek abban, hogy a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásával kapcsolatos politikai akadályok mielőbb elháruljanak - jegyezte meg Magyar Levente.
A prágai tárgyalások után a résztvevők együttműködési megállapodást írtak alá a Nemzetközi Visegrádi Alap és a Nyugat-balkáni Alap közötti együttműködésről. A Nyugat-balkáni Alapot 2015-ben hozták létre a visegrádi négyek a balkáni országok megsegítése céljából. A Nemzetközi Visegrádi Alap 2000-től működik, és legfőbb küldetése a visegrádi országok közötti regionális együttműködési projektek támogatása.
