Csóti György: Teljes körű és tényleges autonómiára van szüksége a külhoni magyarságnak

Folytatódott Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A teljes körű és tényleges autonómia – erre van szükség ahhoz, hogy a külhoni magyarság szülőföldjén tudjon teljes életet élni – mondta Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet elnöke a Külhoni magyar politikai pártok küzdelme az európai gyakorlatnak megfelelő kisebbségi jogok érvényesüléséért elnevezésű panelbeszélgetés elején. A gondokról és elért eredményekről erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki politikusok számoltak be.

A tavaly december 11-i választáson az RMDSZ és Magyar Polgári Párt közösen jó eredményt ért el, 6,5 százalékos a parlamenti részvételük – mondta el Korodi Attila. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti frakcióvezetője kiemelte, a parlamenti munka folyamán a romániai magyarság számára fontos törvénytervezeteket tudnak megtárgyalni. Korodi Attila, frakcióvezető, Romániai Magyar Demokrata Szövetség: „Ebből van egy csokor, ami előrelépés, és hogyha arról beszélünk, hogy hol a politikumnak a felelőssége, ezek azok a témák, amelyekben nekünk nagy felelősségünk volt, mert ezek olyan akkut problémák, amelyek komoly, akár frusztráltságot is okoztak az erdélyi magyar közösségben, vagy különböző intézményrendszereket működtetőkben, mivel évek óta lehetetlen helyzetbe kerültek intézmények.”

Menyhárt József, az MKP elnöke elmondta, Szlovákiában a ’99-es nyelvhasználati törvény nem működik a gyakorlatban. Néhány sikert azonban fel tudnak mutatni, de félmegoldásnak értékelte a pártelnök. Menyhárt József, elnök, Magyar Közösség Pártja: „Nem szabad megelégednünk azzal, hogy most kitettünk néhány táblát, a vasúti kétnyelvűség meg van oldva, nyugodjon meg mindenki, mikor nyugodtan kérhetnénk azt is, és fogjuk is kérni, és ilyen értelemben a Magyar Közösség Pártja kérte is Érsek Árpád miniszter urat, hogy teljes körű biztosítása legyen a közlekedésben a magyar nyelv használatának.”

A ’96-os alkotmány biztosított jogokat a kisebbségek számára, azonban nem minden esetben tartották be ezeket Ukrajnában – hangsúlyozta Brenzovics László. A KMKSZ elnöke elmondta, a kisebbségi nyelvi törvényekkel is ugyanaz a gond.

A vajdasági magyarságot elsősorban az elöregedés és az elvándorlás problémája sújtja – mondta Pásztor István. A VMSZ elnöke hangsúlyozta, az emberek szociális biztonságának és megélhetésüknek a biztosítása a legfontosabb feladatuk, ezzel megállítható lenne a folyamat. Hozzátette, jogérvényesítést úgy lehet elérni, ha annál az asztalnál ülnek, ahol a döntések születnek. Hangsúlyozta, a VMSZ azért szállt síkra a magyar és a szerb állam viszonyának jobbá tételéért, mert tudták, hogy ennek a legnagyobb haszonélvezője a vajdasági magyar közösség. Pásztor István, elnök, Vajdasági Magyar Szövetség: „Én azt látom, hogy ellentétben az asztalnál ülőktől, minket Szerbiában most nem kockázati tényezőként ítélnek meg. A vajdasági magyar közösség kollektíve és egyénileg megbecsült és elfogadott része a szerb társadalomnak. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon nagy érték.”

Pásztor István arra is kitért, hogy a VMSZ-nek sikerült a 23-as fejezetnek a kisebbségi akciótervet is a részévé tenni. Beszéde végén pedig hangsúlyozta, csak akkor van jövője a határon túli magyar közösségnek, ha összefogva, egy irányba halad.