Közeledik a csúcsszezon
Itt a nyár, ami azt jelenti, hogy újra elviselhetetlen hosszúságúra nőnek a sorok a szerb–magyar határszakaszon. A veszteglés akár 5-6 órás is lehet. A helyzet rendezésére több ötlet is van, de a megoldásra továbbra is hiába várunk.
Mennyi volt az eddigi leghosszabb idő, amit a határon rostokolva töltött? 2 óra? 4, 6, 8 vagy 10? Aki futott már bele nyári csúcsforgalomba, tudja, hogy a számok nem túlzók. A határátkelés egyre nehezebb. Mostanában már a hétköznapok és a kishatárok is megbízhatatlanok, így belegondolni is rossz, mi lesz majd a nyári csúcsidényben, amikor megindul a nyugaton dolgozó vendégmunkások özöne, amikor útra kelnek a nyaralók, és amikor a vajdaságiak közül is egyre többen döntenek úgy, „elugranak” Mórahalomra vagy Szegedre. Az elmúlt nyarakon a Pannon RTV is rendszeresen beszámolt a határátkelőkön tapasztalható torlódásokról.
Hogy mi a megoldás? A hivatalos szervek rendszerint azt hangoztatják, hogy indulás előtt tájékozódjunk, és válasszuk a kisebb átkelőket. A tájékozódás nyáron legfeljebb annyit ér, hogy már indulás előtt felhúzzuk magunkat, a kisebb határok pedig általában ugyanúgy bedugulnak csúcsidőben, mint a nagyok. Persze kerülhetünk is, ha a duda helyett inkább a gázpedált nyomnánk.
A lehetőségek:
Szabadka és Szeged között 46 kilométer az út, ha autópályán közlekedünk. Ez normál esetben a legrövidebb és leggyorsabb megoldás, mindössze 40 perc. Ha elkerülnénk a nagyhatárt, és Királyhalomnál kelnénk át Magyarországra, 50 kilométer és 60 perc az út.
Amennyiben Gyála felé kerülünk, 76 kilométert kell megtenni, és másfél óráig kell kocsikázni. Rábé felől további 10 kilométer az út.
Ha a Kelebia-Tompa átkelőt választjuk, ami a nagyhatár mellett a másik 0-24 -ben működő átkelő, akkor az út 68 kilométer és 1 óra 10 perc.
Abban az esetben ha egészen a bajmoki átkelőig visszamegyünk, akkor 120 kilométeresre, vagyis majdnem a háromszorosára nő a Szabadka-Szeged útvonal. Ráadásul így forgalom nélkül is majdnem két órát kell kocsikáznunk.
Nyugatabbra is vannak még átkelők, de ezek csak akkor jöhetnek számításba, ha valaki eleve arra felé lakik, vagy abba irányba, például Bajára utazik.
Érdemes minden út előtt matekozni, utána pedig imádkozni, hogy nehogy a kishatáron is dugóba fussunk. Merthogy a kishatár azt is jelenti, hogy az autókat egy, legfeljebb két sorban engedik át, nem többen.
Tervben van, hogy jelentősen kibővítik és modernizálják a Horgos-Röszke autópálya-határátkelőt. Csökkentené a forgalmat az is, ha megépítik a Béreg–Nákófalva–Szerbcsernye gyorsforgalmi utat, és annak magyarországi folytatását, beleértve a Duna-hidat Mohácsnál, hogy a vendégmunkások inkább arra utazzanak. Kelebián a tervek szerint még egy határt nyitnak, hogy különálló legyen az utas- és a teherforgalom fogadása.
Amíg pedig készülnek a nagyra törő tervek, a magyar hatóságok egy új módszerrel próbálkoznak. Ettől a héttől külön sávba sorolják az uniós és nem uniós állampolgárokat. Az autósokat utazási okmányaik alapján a határvadászok irányítják a megfelelő kapuhoz. Az uniós sor gyorsabb átkelést jelent, míg a nem uniós állampolgároknak több kaput is fenntartottak.
A magyar illetékesek nem hivatalosan elmondták, az első tapasztalatok igazolják a módszer létjogosultságát, de a valódi előnyét majd a nyári csúcsforgalom alatt fogja mutatni. Hozzátették: főként azok érzik majd a pozitív változást, akik magyar állampolgárként rendszeresen ingáznak a két ország között. A rendszer próbája június 26-áig tart, ezt követően döntik el, maradjon-e hosszú távon is.
