Ma van a srebrenicai mészárlás emléknapja
Huszonkét évvel ezelőtt a szerb hadsereg bevonult Srebrnicába, a muzulmánok, illetve bosnyákok nyugat-boszniai enklávéja területére, amely formálisan az ENSZ védelme alatt állt, majd pedig mészárlást hajtott végre az ott élő lakosságon.
Bosznia-Hercegovina 1991. október 15-én kiáltotta ki a Jugoszláviától való elszakadást. Néhány hónappal később az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok is elismerte függetlenségét. Ezt a területek irányításáért folytatott heves összecsapások követték a bosnyákok, a szerbek és a horvátok között. Bosznia keleti részén ezek a harcok különlegesen véresnek bizonyultak a szemben álló szerbek és bosnyákok között. A kelet-boszniai városok nagy része hamarosan szerb irányítás alá került. A szintén kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környékbeli muszlim lakosság itt keresett menedéket.
A boszniai szerb erők Ratko Mladić szerb tábornok parancsnoksága alatt 1995 júliusában elfoglalták a várost, a mindössze kézifegyverekkel felszerelt 400 holland békefenntartó pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsított. Srebrenica elfoglalását követően a szerb csapatok néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút hurcoltak el és mészároltak le, további harmincezer nőt és gyermeket pedig kitelepítettek. Hollandia kormánya részben felelőssé tehető mintegy háromszáz boszniai muzulmán haláláért – mondta ki néhány hete a hágai fellebbviteli bíróság.
A második világháború óta Európában ez volt a legvéresebb tömegmészárlás. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, amelyet kimondottan azzal a céllal hajtottak végre, hogy az adott területen élő minden bosnyák muszlimot elpusztítsanak.
Az Európai Parlament 2009-ben július 11-ét a srebrenicai mészárlás európai emléknapjává nyilvánította. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. (fotó: Tanjug, AP Photo/Amel Emric)
