Megjelent a Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz negyedik kötete
A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz már foglalkozott a felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi magyarsággal. A negyedik kötetben a szlovéniai, muravidéki magyarságot érintő jogszabályokat gyűjtötték össze.
Szili Katalin, miniszterelnöki főtanácsadó: „Ez az anyag, ami elkészült, ez tulajdonképpen elektronikusan hozzáférhető. Csak néhány példányt nyomtattattunk ki bemutatás okán is, és egy élő anyag, ami nyilvánvaló, hogy a jogszabály-változásokat folyamatosan követni fogja.”
A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauzokban rejlő legfontosabb lehetőség az, hogy az adott országban élő, önmagát magyarnak valló személy pontosan tisztában legyen azzal, hogy számára abban az országban, amelyiknek ő az állampolgára, milyen jogai vannak egy kisebbség tagjaként.
Horváth Ferenc, a ljubljanai parlament magyar képviselője: „Szlovéniában vannak a legmagasabb szinten biztosítva azok a külön jogok, amelyek egy őshonos közösséget megilletnek. Azt is gondolom, hogy túlzás nélkül el lehet mondani, hogy tulajdonképpen azon a területen, ahol élünk, az úgynevezett nemzetiségileg vegyesen lakott területen, a Muravidéken a magyaroknak, a tengerparton az olaszoknak, van egy kulturális autonómiánk. Ha most nagyon őszintén belegondolok, akkor nem is tudom, hogy ezt a jogrendet, ami most uralkodik, hogy ezt lehetne-e még jogi szinten magasabb szintre emelni.”
Szlovéniában azokon a területeken, ahol a magyarság él, a szlovén mellett hivatalos nyelvnek számít a magyar nyelv is.
A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz kötetei arra is lehetőséget biztosítanak, hogy országonként összehasonlíthatóak legyenek a magyarságot érintő jogszabályok.