Szijjártó: Magyarország erős tagállamokon alapuló, erős Európai Unióban érdekelt
Magyarország egy erős és egységes Európai Unióban érdekelt, ehhez azonban nem egyfajta Európai Egyesült Államokra, hanem mindenekelőtt erős tagállamokra van szükség - közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlésben. A tárcavezető kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a magyar kormány nem ért egyet az Európai Egyesült Államok létrehozását célzó, "szélsőséges, elhibázott és Európát, valamint az európai nemzeteket végletesen legyengítő" koncepcióval. Az EU akkor lehet erős, ha az őt alkotó tagországok is erősek. Egy nemzet pedig akkor lehet erős, ha ragaszkodik a hagyományaihoz, nemzeti, kulturális, vallási és történelmi értékeihez. Ha ezt a köteléket meggyengítik, márpedig sajnos Brüsszelben erre vonatkozólag az elmúlt években elég erőteljes kísérletek történtek, akkor a tagországok meggyengülnek és meggyengül az EU is - fogalmazott Szijjártó Péter.
Kiemelte: a vitáknak az is oka, hogy Magyarországon kereszténydemokrata alapokon álló, konzervatív, jobboldali kormány van már huzamosabb ideje, amely ráadásul sikeres is. "Ezt a Brüsszel által is képviselt vagy Brüsszelt is behálózó nemzetközi liberális mainstream egyszerűen nem tudja elfogadni, nem tudja megemészteni, ebből fakad a viták egy jelentős része" - vélekedett, s erre vezette vissza az áprilisi választást követően megindított jogállamisági eljárást is.
Szijjártó Péter ennek kapcsán kijelentette, szerinte abban is vita van, hogy ki mit ért demokrácia alatt. "Mi azt, hogy a kormányzati munkának az emberek akaratának kell megfelelnie. Ehhez képest Brüsszelben a demokrácia definíciója úgy szól, hogy demokrácia akkor van, ha a liberálisok kormányoznak" - mondta.
Emellett hangsúlyozta, hogy a közösségi források járnak Magyarországnak, visszatartásukat pedig "elképesztő botránynak" nevezte a kontinenst sújtó menekült- és energiaellátási válság közepette, amelyek hatalmas terhet jelentenek Magyarország számára. "A viták a jövőben is maradnak. Ezek megvívásához pedig biztos parlamenti többségre van szükség, de erről meg a választópolgárok gondoskodtak" - összegzett.
A miniszter a fideszes Zsigmond Barna Pál felszólalására reagálva kijelentette: Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármesternek a határon túli magyarokkal kapcsolatos minapi véleménye "valószínűleg minden jóérzésű magyar ember szerint felettébb ízléstelen és szégyenteljes", de ebben semmi szokatlan nincsen. "A magyar baloldal sajnos hírhedtté vált az elmúlt években arról, hogy folyamatos volt a gyűlöletszítás a határon túli magyar közösségekkel szemben" - húzta alá, hozzátéve, hogy az ellenzék ki akarta rekeszteni a külhoni magyarokat a nemzet egészének jövőjét meghatározó fontos döntésekből. "Ezzel abszolút ellentétesen mi, a jobboldalon úgy gondolkodunk, hogy minden magyar felelős minden magyarért" - mutatott rá.
A tárcavezető azt hangoztatta, hogy a választás eredménye is a kormány nemzetpolitikájának helyességét igazolja vissza, ugyanis a külhoni szavazatok 94 százaléka a Fidesz-KDNP pártszövetségre érkezett be. Majd kitért arra is, hogy több mint 60 ezer, magyarlakta területen működő vállalkozásnak mintegy 200 milliárd forintnyi pályázati támogatást adtak, újjáépítettek 300 bölcsődét és óvodát, felújítottak 1600 külhoni templomot, plébániát, parókiát és egyházi közösségi házat, illetve jelentős támogatást nyújtanak a helyi sportegyesületeknek is.
