Aggasztó a szárcsák és a tőkés récék számának csökkenése Szerbiában

Tőkés récéből és dankasirályból írtak össze a legtöbbet. Szokatlanul sok volt a kanalas réce, a havasi partfutó és a barna kánya. Tömeges számban figyeltek meg réti fülesbaglyokat, több mint száz példányt írtak össze és közel 30 madárból álló csapatot is megfigyeltek.

Először láttak Szerbiában telelő jeges búvárt és ezüstlilét. A ritkább téli vendégek közül kis hattyút, füstös récét, örvös bukót, füles vöcsköt, fekete gólyát, bakcsót, pásztorgémet, fekete sast, vörös kányát, dolmányos sirályt, gulipánt, aranylilét és pajzsos cankót is sikerült megfigyelni.

A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület közlése szerint aggasztó a szárcsák és a tőkés récék számának csökkenése az összes felkeresett élőhelyen.

Minden folyón nagymértékű szennyezést és kommunális hulladékot regisztráltak a szakemberek. A tavak és folyók partjainak illegális beépítése, a vegyi szennyezés, a szikesek és vizes rétek beszántása nagy problémát jelent a madarak és az emberek számára is, mert arról tanúskodik, hogy milyen felelőtlenül állunk a vízhez, mint természeti kincshez.

Az ország legtöbb vizes élőhelyén rendszeresen vadásznak. Több esetben orvvadászatot és orvhalászatot is feljegyeztek, aminek következtében a madarak rendkívül félénkek és kevesen is vannak. Az ornitológusok szerint egyes vizeket intenzíven kiaknázzák a kereskedelmi halászattal, az orvhalászattal és a környezetszennyezéssel, majd a kormoránokat és más madarakat okolják a halak alacsony számáért.

A szakemberek szerint meglepő, hogy a Duna 10 kilométeres szakaszán még 100 récét, sirályt, kormoránt vagy hattyút sem láttak. Egyébként január 12-e és 15-e között megtartották a Kárpát-medencei sasszinkront is, amelynek részeként a ragadozómadarakat a szerbiai szakemberek is leltárba vették Bácskában, Bánátban és Szerémségben.