Ártéri erdőket mentenek meg Európa Amazonasán
A következő öt év során összesen 20 millió eurós költségvetésből 29 folyó menti helyszínen végeznek el élőhely-helyreállításokat a szakemberek.
A projekt azon az összefüggő védett területen valósul meg Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon és Szerbiában, ahol a világ első, öt országra kiterjedő UNESCO bioszféra-rezervátuma található.
Az öt országban 17 intézmény a WWF Ausztria vezetésével közösen dolgoznak a folyóvízi ökoszisztémák és ártéri erdők természeti állapotának helyreállításán a három folyó mentén, az „Európa Amazonasaként” emlegetett területen. A cél 2472 hektár ártéri erdő kialakítása és állapotának javítása, 54 230 méternyi mellékág visszacsatolása, holtágrehabilitációs beavatkozások és 966 000 köbméter hordalék szétterítése új kavics- és homokpadok létrehozására. Ezek az akciók nemcsak értékes élőhelyeket biztosítanak a ritka hal- és madárfajok számára, hanem egészségesebb és a szárazsággal szemben ellenállóbb ártéri erdőket hoznak létre.
A Mura, Dráva és Duna kiterjedt ártéri erdei az egész Duna-medencében a legnagyobbak, így menedéket nyújtanak a kontinentális Európa legnagyobb fészkelő rétisas-állományának, valamint a veszélyeztetett fekete gólyának is. E folyók komplex ökoszisztémái kavics- és homokpadjaikkal, szigeteikkel, holtágaikkal és dús rétjeikkel hihetetlenül gazdag biodiverzitásnak adnak otthont. Emellett évente több mint 250 000 vándormadár megállóhelyeként is szolgálnak. A jól megőrzött ártereknek kulcsszerepük van a tiszta ivóvíz biztosításában és a klímaváltozás következtében egyre növekvő árvizekkel szembeni védekezésben is. A Mura, Dráva és Duna mentén 700 km-en, 930 000 hektáron elterülő, UNESCO által kihirdetett bioszféra-rezervátum létrejötte fontos mérföldkő volt a határokon átnyúló természetvédelemben.