Az Antarktiszon őshonos két virágos növény a felmelegedés miatt gyors terjedésbe kezdett

2009 óta gyorsabb a növények terjedésének mértéke, mint az azt megelőző 50 év során volt. A tendencia egybeesik a hőmérséklet emelkedésével és a fókák egyedszámának csökkenésével. Az antarktiszi szőrfű és az antarktiszi gyöngyvirág terjedését 1960 óta tanulmányozzák a tudósok a Signy-szigeten. A kutatásuk megállapította, hogy a szőrfű 2009 és 2018 között ötször gyorsabban terjedt, mint 1960 és 2009 között. A gyöngyvirág esetében a növekedés csaknem tízszeres volt. Ezek a tendenciák várhatóan folytatódnak: az elkövetkező évtizedekben egyre több jégmentes terület jön létre. A tudósok szerint a Signy-szigeten tapasztalt eredmények reprezentatívak a régióban általánosságban zajló folyamatokra. A tudósok eredményei alátámasztják azt a hipotézist, hogy a jövőbeli felmelegedés jelentős változásokat fog kiváltani a törékeny antarktiszi ökoszisztémákban. A növények terjedése megváltoztatja a talaj savasságát, ezáltal a talajban élő baktériumok és gombák, valamint a szerves anyagok lebomlásának módját is. A felmelegedés, miközben elszigetelten előnyös néhány őshonos faj számára, nagymértékben növeli a nem őshonos fajok megtelepedésének kockázatát. Ezek pedig kiszoríthatják az őshonos fajokat, és visszafordíthatatlan vadkárokat okozhatnak. A jelenlegi felmelegedés már most is kiválthatta a mohák, zuzmók, érrendszeri növények és gerinctelenek vándorlását, amit az emberi tevékenység – a növekvő mértékű turizmus – is elősegített az Antarktiszon.