Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol a szélenergia-ágazat fellendítésére

opke Hoekstra éghajlatpolitikai tárcáért felelős uniós biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján mindenekelőtt emlékeztetett: az unió célja, hogy 2030-ra a megújuló energia részaránya legalább 42,5 százalékos legyen, és lehetőleg érje el a 45 százalékot.
    Ennek megvalósításához jelentősen növelni kell a szélenergia beépített kapacitását, méghozzá a 2022. évi 204 gigawattról (GW) 2030-ra több mint 500 gigawattra - mondta.
    A szélenergia-ágazat uniós növekedését azonban kihívás elé állítja az elégtelen és bizonytalan kereslet, az engedélyezés lassúsága és összetettsége, a nyersanyagokhoz való hozzáférés nehézsége, a magas infláció és a magas nyersanyagárak, a nemzeti tenderek nem támogató jellegű kialakítása, a nemzetközi versenytársak részéről tapasztalható fokozott nyomás és a képzett munkaerő rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok - emelte ki.
    Az intézkedéseket részletezve a holland biztos közölte, az EU a kiépítés felgyorsítását kívánja elérni a nagyobb kiszámíthatóság és a gyorsabb engedélyezés révén. Az uniós bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy szélerőművekre vonatkozó vállalások, átlátható aukciós ütemtervek és hosszú távú tervezés révén növeljék a tervezett projektek láthatóságát. Az európai szélenergia-termelésre irányuló beruházások felgyorsítása érdekében a testület meg fogja könnyíteni az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést is - mondta.
    "Az Európai Bizottság arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós szélenergia-berendezések gyártásának támogatása érdekében teljes mértékben használják ki az állami támogatásokra vonatkozó, módosított ideiglenes válság- és átállási keret által biztosított rugalmasságot" - fogalmazott.
    Wopke Hoekstra közölte: mivel a tengeri szélenergia a következő években várhatóan jelentősen hozzájárul majd az EU éghajlat- és energiapolitikai céljaihoz, az uniós testület megkettőzi a tengeri megújulóenergia-ágazat támogatására irányuló erőfeszítéseit.
    Az intézkedések között szerepel a hálózati infrastruktúra és a regionális együttműködés megerősítése, az engedélyezés felgyorsítása, az integrált tengeri területrendezés biztosítása, az infrastruktúra ellenállóképességének megerősítése, a kutatás és az innováció fenntartása, valamint az ellátási láncok és készségek fejlesztése - tájékoztatott az uniós biztos.