Az összes vadon élő emlős össztömegének 6,5-szerese az emberiség össztömege
Ez magába foglalja a tengerekben és az óceánokban élő emlősökét is. Ez 40 Mt. Az emberiség biomasszája a becslés szerint 390 Mt körül van. Az összes vadon élő emlős össztömegének 6,5-szerese az emberiség össztömege. A kutatók számításai szerint a 60 Mt vadon élő emlős és a 390 Mt ember mellett további 630 Mt, tehát a vadon élő emlősök több mint 10-szerese, az ember által háziasított emlősök összesített biomasszája. A világon élő összes emlős tömegének tehát mindössze 6%-át adják a vadon élő emlősök. A háziasított emlősök 630 millió tonnája jórészt a hús- és tejiparhoz kötődik. A tanulmány szerint csupán az ember által tartott kutyák össztömege nagyjából 20 Mt körül lehet. Ez épp annyi, mint az összes szárazföldi emlősfaj össztömege.
A házi macska esetében a teljes biomassza 2 Mt körül van. Mint írják, ez majdnem kétszerese az afrikai elefántok biomasszájának. A szinte kizárólag élelmezési céllal tartott háziállatok esetében a legnagyobb biomassza a szarvasmarhákhoz kapcsolódik (390 Mt). Ennek az irtózatos mennyiségnek pedig komoly ára van. A világ mezőgazdasági területeinek nagyjából 60%-a áll a marhahústermelés szolgálatában, egyes becslések szerint pedig a marhák emésztése során felszabaduló metán adja a kérődző állatokhoz kapcsolódó teljes kibocsátás 44%-át. Érdekes ellentmondás, hogy mindeközben az emberiség kalóriabevitelének mindössze 2%-át szolgáltatják.
A házi sertés biomasszája 40 Mt-ra tehető. A kutatásban viszont a vadon élő emlősfajokon belül is felrajzolták a határokat, ez pedig – ha lehet – még tovább rontja az összképet. A sokszínűség csökkenését jól mutatja, hogy a szárazföldi emlősök globális biomasszájának 40%-án mindössze 10 faj osztozik. Ezek között egyébként 4 szarvasfaj van, melyek vélhetően azért lehettek ennyire dominánsak, mert az állományok szabályozását korábban ellátó nagyragadozók erősen megritkultak, illetve meg lettek ritkítva.
A szakemberek hangsúlyozzák, a biomassza közvetlenül nem tükrözi egyes fajok természetvédelmi állapotát, azonban jól ábrázolja az emberiség bolygónk élővilágára gyakorolt rendkívüli hatását. Ha nemcsak a mostani kutatásban szereplő emlősöket, hanem a világ teljes organikus biomasszáját vizsgáljuk, hasonló képet kapunk: 2020-ra az emberi tevékenységből származó, úgynevezett antropogén tömeg meghaladta az előbbit. A kérdéses becslés szintén a Weizmann kutatóinak nevéhez fűződik, melyből az is kiderült, hogy 1900-ban az ember által gyártott dolgok tömege még csak a biomassza 3%-át tette ki, a növekedés tehát nyugodtan nevezhető exponenciálisnak. Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy a korábbi becslések szerint az emberi civilizáció megjelenése óta fajunk a vadon élő emlősök 83%-át pusztította el, az állatvilág fele pedig nagyjából az elmúlt fél évszázadban veszett oda.
