Csúcsra jár a túlfogyasztás az ünnepek alatt
Miközben baljós hírek érkeznek a bolygónkat katasztrófával fenyegető környezeti és klímaválságról, a vásárlást ösztönző év végi akciók, reklámok és a bevásárlóközpontok forgalma azt sugallja, nincs itt semmi baj. Pedig van. Az ünnepi időszak fokozott fogyasztásának súlyos környezeti hatásai miatt vannak, akik az ünnepi szezont a világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájának tartják. Akadnak olyanok is, akik még erősebben fogalmazva azt mondják, a karácsony megöli a bolygót.
A problémák körülbelül egy hónappal karácsony előtt, az ünnepi időszak nyitányának tekinthető Black Friday akcióival kezdődnek, amelyek hatására a ruházati cikkek értékesítéséhez kapcsolódó karbonlábnyom több mint 70%-kal megugrik egy átlagos naphoz képest.
Becslések szerint csak a szállítási szektor Black Friday-jel összefüggő szén-dioxid-kibocsátása az Egyesült Királyságban 400 ezer tonnára rúghat, ami ugyan az ország éves emissziójának kevesebb mint 1 ezreléke, de ez csupán egyetlen nap és egyetlen szegmens, a divatipar részleges klímahatása, amibe például a gyártással kapcsolatos és az egyéb vonatkozású (például a vízkészletekre gyakorolt) hatások nem is értendők bele. A divatipar már jelenleg is a világ második legszennyezőbb iparága, amely önmagában a becslések szerint a klímaváltozást okozó globális karbonemissziónak mintegy 10%-áért felelős.
Ráadásul a fekete pénteken vásárolt termékek (és többnyire műanyag csomagolásuk) nagy többsége, akár 80%-a nagyon hamar – nemritkán mindössze egyetlen használatot követően – hulladéklerakóba, -égetőbe kerül, vagy rossz minőségben hasznosítják újra. A masszív negatív hatásokra tekintettel bizonyos márkák már nem is hirdetnek akciókat a Black Friday-re.
Ezzel együtt az online vásárlói költések 2023-ban rekordot döntöttek a Black Friday és a kifejezetten az online értékesítés felpörgetésére kitalált Cyber Monday (kiberhétfő) hétvégéjén: az Egyesült Államokban a vásárlók 9,8 milliárd dollárt, világszerte pedig közel 71 milliárd dollárt költöttek. Pozitívum, hogy az online vásárlás környezeti lábnyoma alapesetben csak feleakkora, mint a hagyományos, boltban történő vásárlásé – nem függetlenül a meglepő módon alacsonyabb visszaküldési aránytól. A kiskereskedelmi óriások által is kondicionált fogyasztók jelentős része által egyre inkább elvárt expressz kézbesítés mellett viszont már az online vásárlás káros hatásai a nagyobbak.
Azonban nemcsak a fekete péntekre, hanem lényegében a karácsonyig terjedő időszak egészére magasabb költekezés és fogyasztás jellemző, mint az év többi részére.
A gyerekeknek vásárolt játékoknak szintén mintegy 80%-a rövid időn belül a szemétben végzi. Brit felmérések szerint a karácsonyi ajándékok több mint 40%-a már márciusra eltörik, vagy egyszerűen rájuk unnak a gyerekek. Ráadásul a játékipar termékei 90%-ban műanyagból vannak, így a világ leginkább műanyagintenzív iparágaként minden 1 millió dollárnyi bevétel megtermeléséhez 40 tonna műanyagot használ el, nem beszélve a gyártás során felszabaduló nagy mennyiségű üvegházhatású gázról.
A kutatások szerint az emberek világszerte összesen mintegy 1000 milliárd dollárt költenek karácsonyi ajándékokra, és önmagában az ajándékozás mintegy 800 millió tonnával járul hozzá a világ éves (energiával kapcsolatos) szén-dioxid-kibocsátásához, annak mintegy 2%-át adva. Ha ehhez hozzávesszük az extra élelmiszer-, alkohol- és egyéb fogyasztást is, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy a karácsonyi ünnepek három napja akár 650 kilogrammal is megdobhatja az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátást. Összevetésül: az egy főre eső éves emisszió globális átlaga körülbelül 4,7 tonna.
Ebbe az ajándékvásárlás mellett olyan egyéb tételek hatása is beleértendő, mint a karácsonyfa, a csomagolóanyagok, az üdvözlőkártyák, a dekorációk, díszfények és az ünnepi menü.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának korábbi tanulmánya szerint önmagában az ünnepi díszkivilágítás mintegy 6600 gigawattórányi (GWh) villamos energiát fogyasztott Amerikában 2007-ben. Ez több mint másfélszer annyi, mint a magyar villamosenergia-rendszer teljes bruttó decemberi felhasználása. Bár az elmúlt években a LED-ek térnyerése mérsékelhette a díszfények fajlagos energiafogyasztását – a megújulók terjedésével együtt hozzájárulva a karbonlábnyom csökkentéséhez is –, összességében az ünnepi áramfogyasztás mégsem lett feltétlenül kisebb, mivel egyre korábban, egyre több helyen, egyre nagyobb installációk jelennek meg (és nem is beszéltünk a díszkivilágítás élővilágra gyakorolt egyéb negatív hatásairól).
Az ünnepi étkezés szintén jelentős környezeti hatásokkal jár. Egy hagyományos, húsban gazdag, többfogásos karácsonyi menü karbonlábnyoma akár az ember napi karbonbüdzséjének 70%-át is elérheti, vagyis a napi tevékenységhez kapcsolódó, klímaszempontból még fenntarthatónak minősülő kibocsátás több mint kétharmadára is rúghat. Ehhez képest a húsmentes és a vegán alternatív fogások előállítása megoldható akár mindössze ötöd- vagy tizedakkora karbonlábnyom mellett is.
Az ünnepek alatti nagyobb fogyasztás a hulladéktermelést is megdobja, az Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból származó adatok szerint ebben az időszakban átlagosan 25–30%-kal képződik több hulladék, mint az év más időszakaiban, és a mennyiség évről évre egyre nő. Ez a papír és a műanyag csomagolóanyagok, illetve az üdvözlőkártyák mellett vonatkozik az élelmiszer-hulladékra is. Utóbbi egyébként is az egyik legkomolyabb fenntarthatósági problémát eredményezi: becslések szerint ez, illetve az élelmiszer-pazarlás az üvegházhatású gázok teljes globális kibocsátásának mintegy tizedéért felelős.
Összegezve: az ünnepi időszak az év egyéb időszakainál is élesebben mutat rá a jelenlegi fogyasztói kultúra és a fenntarthatósági törekvések ellentmondására. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk az egész évi fáradozás után jól megérdemelt örömökről. Az ünnepeket úgy is számos módon fenntarthatóbbá tehetjük tekintettel a következő generációkra és a Földre, hogy ezzel semmit nem veszünk el a karácsony meghitt hangulatából és szellemiségéből, sőt az értelmetlen költekezésből és túlfogyasztásból visszavéve esetleg még közelebb is kerülhetünk hozzá.
