Felépült madarakat engedtek szabadon
A védett és szigorúan védett példányokat több hónapon keresztül gyógyították, gondozták, arra törekedve, hogy megerősödjenek, és önálló életet tudjanak élni. Az eseményen a Tartományi Természetvédelmi Intézet és a Palics-Ludas Közvállalat szakemberei is részt vettek.
Egy rétisast, néhány erdei fülesbaglyot, vörös vércséket, tengeliceket és egy héját engedtek vissza a természetbe a Palicsi Állatkert befogadó telepéről. A felépült madarakat akkor engedik szabadon, amikor már teljesen önállókká válnak, és be tudnak illeszkedni a természetbe.
Szekeres Ottó, természetvédelmi őr, Palics-Ludas Közvállalat: „A legnagyobb attrakció egy rétisasnak a visszaengedése, ami Bácsról érkezett ide a befogadó telepre. Olyan problémái voltak, hogy el voltak teljesen kopva és ki voltak csupálva vagy hullva valamilyen oknál fogva a repülőtollai. Emiatt nem tudott repülni, most teljes mértékben felépült, és ismét alkalmas a szabadon engedésre. Ezt a madarat a Ludasi-tó mellett fogjuk elengedni, ott kellő mennyiségű táplálékot talál.”
Szerbiában mindössze száz pár rétisas költ, ezért fontos a felépült példányokat visszajuttatni a természetbe. Előtte azonban alumínium gyűrűvel látják el őket, ily módon ezután is követhető az útjuk.
Sonja Mandić, igazgató, Palicsi Állatkert: „A befogadó telepnek, amely védett és szigorúan védett vadállatoknak ad helyet, az a lényege, hogy az idekerült fiókák vagy sérült madarak bizonyos felépülési idő után, és az összes szolgálat állatorvosainak értékelését követően, amelyek velünk vannak, ezek a madarak minél nagyobb számban visszakerüljenek a természetbe.”
Azok a sérült madarak, amelyek nem épülnek fel annyira, hogy önálló életet élhessenek, továbbra is az állatkertben maradnak. Tovább gondozzák őket, és megpróbálkoznak a szaporításukkal. Fiókáikat aztán a természetbe engedik, ami szintén segíti az állomány növelését az országban. Az állatkert befogadó telepén egyébként mintegy 200 egyedet gondoznak, amelyeknek több mint 90 százaléka madár.
