Hat egerészölyv, négy holló, három barna rétihéja és egy rétisas

Azelőtt Nagykikindánál történt mérgezés, akkor egy parlagi sas is elpusztult. Sajnos az utóbbi időben ismét egyre gyakoribbak ezek a természetkárosító tevékenységek, amelyeket legtöbbször különféle mérgekkel, növényvédő szerekkel követnek el. 

Nemcsak a növényvédő szerek felelőtlen és helytelen használata okoz madárpusztulást, hanem a rágcsálók elleni méreganyagok is. A madarak általában másodlagos mérgezés következtében pusztulnak el, nem ők az elsődleges célpontok a mezőgazdaságban vagy egyes vadászok körében.

2020 áprilisában következett be a valaha volt második legnagyobb vadmérgezés Szerbiában, amelyet a Topolyai-tó partján lévő vadászterületen követtek el. Mindezt azért, hogy a rókák, sakálok és kóbor kutyák számát visszaszorítsák.

Az eredmény pedig: 21 barna rétihéja, több egerészölyv, hat holló, egy rétisas és egy róka. A védett és fokozottan védett madárfajok elpusztulásával pedig hatalmas természetvédelmi, több mint 5 millió dinár értékű kár keletkezett. A méreganyag pedig a sokat emlegetett Furadan volt, mint amelyet Nagykikinda környékén is használtak. 

Az utóbbi húsz évben Szerbiában több mint 2400 védett madarat pusztítottak el, ezek közül mintegy 100 rétisas esett a mérgezés áldozatául. A karbofurán tartalmú növényvédőszerek felhasználását és forgalmazását, mint amilyen a Furadan, az Európai Unióban 2008 decemberében betiltották. A karbofurán az emberi szervezetre az egyik legmérgezőbb, idegméregnek tekinthető.

A mérgezés sajnos nem csak Szerbiában gyakori, és nem is új keletű probléma. A 2000 és 2020 közötti időszakban Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Görögország, Észak-Macedónia és Szerbia területén 1046 vadmérgezéses esetet és feltételezett mérgezést regisztráltak. Becslések szerint a Balkánon évente 115 dögevőt mérgeznek meg és az esetek kevesebb mint 20 százalékára derül fény.