Hatalmas szén-dioxid pumpává változhat a világ legnagyobb erdei ökoszisztémája

A világ szén-dioxidjának harmada raktározódik itt, főként a szerves anyagokban gazdag talajban és a fákban. A felmelegedés nyomán fellobbanó szélsőséges erdőtüzek viszont komoly veszélyt jelentenek, már ma is riasztó mértékben növekszik az érintett régiók erdőtüzekből eredő kibocsátása. A boreális erdőkben a hideg időjárás miatt a bomlási folyamatok nagy lassúak. Ez tette lehetővé, hogy a talajban évezredek alatt hatalmas mennyiségű szén halmozódjon fel. Ezek az ökoszisztémák azóta szinte változatlanok, szinte csak a villámok által meggyújtott erdőtüzek alakítják. Ezek a tüzek viszont a fákban és a talaj felső rétegében tárolt szén egy részét visszaengedik a légkörbe, nem is keveset.

Egy boreális erdőtűz 10-20-szor több szenet szabadít fel, mint egy hasonló méretű tűz más ökoszisztémákban, ez azonban mindeddig nem jelentett komoly problémát hiszen ezek az erdők jellemzően százévente egyszer vagy még ennél is ritkábban kapnak lángra. A klímaváltozással azonban mindez megváltozott. A felmelegedés különösen jelentős az északi félteke magas szélességei körein, ez pedig meghosszabbította a tűzvészek szezonját, és növelte az erdőtüzek gyakoriságát és súlyosságát a térségben. Egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan is, hogy a tüzek közötti időközök lerövidülésével már több szén szabadul fel, mint amennyit az ökoszisztémák vissza tudnak kötni.

A dolgok különösen drámaiak voltak 2021-ben, amikor a globális vegetációs erdőtüzekből származó kibocsátás rekordmennyiségű, 23%-át tették ki, ami több mint kétszerese egy átlagosabb évben tapasztalt hozzájárulásuknak.