Hogyan hat a műanyag a rákokra?
Egy friss kutatás eredményei arra figyelmeztetnek, hogy a szennyező műanyagok kifinomultabb csapdát jelentenek a tengeri élővilág számára, mint eddig gondoltuk. Az olajsav-amid nevű adalékanyagról korábban is ismert volt, hogy feromonként működik, vagyis bizonyos tengeri állatok, például a garnélák esetében szexuális izgalmat vált ki a jelenléte. Egy kutatócsoport a remeterákok esetében is hasonló reakciót tapasztalt, ami ráadásul az ízeltlábúak étkezési szokásait is befolyásolja. A problémás vegyület egyben a bomló táplálék szagára is hasonlít, ami fokozza a kockázatát annak, hogy a remeterákok a műanyagot élelemforrásnak vélik, és csapdába esnek. Egy másik kutatás a műanyagból származó molekulák kagylókra, illetve azok szaporodóképességére gyakorolt hatását vizsgálta.
Míg a hím állatokra a hőség, addig a nőstény kagylókra egy, a műanyag bomlásából származó vegyület volt negatív hatással – így együttesen pedig a párzási időszakok összezavarodását és az utódok számának csökkenését okozták. A kutatók arra figyelmeztettek, hogy a hulladék melegebb tengerekben intenzívebben végbemenő bomlására tekintettel az óceánokban zajló folyamatok egymás hatását felerősítve rontják a tengeri élővilág esélyeit.