Karácsonyi hagyományok

Haskó Maja (1. osztály)

A KARÁCSONYFA

Bár az emberek már évszázadok óta díszítenek fákat különböző okból és céllal, a mai karácsonyfákhoz hasonló, díszített örökzöldek a XVII. században, Elzász vidékén kezdtek elterjedni.

Perlaki Zoé (3. osztály)

A karácsonyfát eleinte almával és szenteletlen ostyával díszítették, de idővel újabb díszek is megjelentek:papírláncok, girlandok és szalagok, az örömhírre utaló csillagok, aranyban, ezüstben vagy éppen hófehérben tündöklő papírburkok, édességek, csonthéjasok és egyéb gyümölcsök, cukorkák, gyertyák és játékok. Vidékünkön a papírangyalkák is elterjedtek voltak, melyek krepp-papírból és előre nyomtatott fejecskékből állnak.

Varga Dávid (óvodás)

Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította a Fejér vármegyei Martonvásáron levő birtokán 1824-ben.

Dulić Dunja (2. osztály)

Magyarországon és más katolikus országokban a fát december 24-én állítják, és vízkeresztig, vagyis január 6-áig áll. Egyes helyeken, főként, ahol a fenyő nem áll nagy számban rendelkezésre, mint például Olaszország déli részein, a karácsonyfát jászlakkal, betlehemekkel helyettesítik. Az ortodox keresztényeknél január 6-án ünneplik a Szentestét, a karácsonyfa-állítás szokása náluk kevésbé jelentős. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, részben a kereskedelmi szempontok miatt, már októberben felállítják a fákat a köztereken és bevásárlóközpontokban, ezzel is fokozva az ünnepi hangulatot és vásárlásra csábítva az embereket.

Antal Alíz (óvodás)

A KARÁCSONYI ASZTAL

Szenteste a családok körülülik az ünnepi asztalt, és elfogyasztják az ünnep legjellegzetesebb menüjét. A kerek almát a családfő annyi gerezdre vágja, ahányan az asztalt körülülték: mindenki kap belőle, hogy olyan kerek és összetartó legyen a család, amilyen kerek az alma, s hogy ha valaki eltévedne, a közösen evett almára visszagondolva hazataláljon. Az alma a szépség és egészség megidézésére, a rossz távoltartására is szolgál. A fokhagyma állítólag a rossz szellemek elűzésére jó, az életerő jelképe. A dió az egészség jelképe. A méz egész évre elűzi a torokbetegségeket.

Sipraga Itana (1. osztály)

A halászlé szintén szerves része a karácsonyi menünek. Jelentése kettős, egyrészt keresztény tartalommal bír, hiszen amikor Jézus az apostolokat az emberek halászaivá tette, a hal a megtért és megkeresztelt ember szimbóluma is lett, másrészt a karácsonyi halleves a néphagyományban is megtalálható. Úgy tartották, hogy a gyors mozgású hal az új esztendőben haladásra serkenti az ünnepi asztalt körülülő családot, és a halpikkelyek bőséget ígérnek a ház népének a következő évre.

Vukov Tara (óvodás)

MÉZESKALÁCS

Mézédes ünnep a karácsony: mézzel fogyasztjuk az almát, diót és fokhagymát, mézzel csorgatjuk meg a gubát, mézet keverünk a pálinkába, és persze a mézeskalács is kihagyhatatlan eleme az ünnepi menünek. Mivel a cukrot egészen az újkor kezdetéig nem ismerték Európában, a mézre, mint az egyetlen édesítésre használható hozzávalóra, nagy tisztelettel tekintettek, és misztikus erőt tulajdonítottak neki.

Vörös Romina (4. osztály)

Az első mézeskalács feltehetően mézből, lisztből, vízből kevert kása volt, amelyet forró kövön szárítottak, időszámításunk előtt 3 évezreddel pedig különböző agyagformák segítségével már alakot is adtak a süteményeknek. A mézeskalács hozzá tartozott az ókori görögök vallási rituáléihoz is, de az ókori rómaiak is szívesen fogyasztották ezt a csemegét. A mézeskalács jelentősége a középkorban sem csökkent.

Csiszár Sára (2. osztály)

Mivel a méz drága volt, a sütemény csak ünnepekkor került az asztalra. A 13. századtól vallásos tárgyú figurákat, életképeket ábrázoló mézeskalácsokat készítettek. A „mézesbábosság” tiszteletbeli szakmának számított. Az édesség elsőként Németországot, majd Angliát hódította meg, de az 1300-as években a skandináv országokban is megjelent. Magyarországon az Árpád-házi királyok idején a saját méhészettel rendelkező kolostorokban készültek mézes sütemények. A régi alaprecept az idők során változott, ünnepi fűszerek, fahéj, szegfűszeg, gyömbér, ánizs tették különlegesebbé. Az aprólékosan díszített mézeskalácsok a karácsonyfa és az ünnepi asztal ékei is lehetnek.

Molnár Amanda (1. osztály)

BETLEHEMEZÉS

A betlehemezés a magyar nyelvterület egyik legnépszerűbb karácsonyi szokása volt, ma már többnyire csak hagyományápoló csoportok, egyesületek elevenítik fel. Egy dramatikus játék, melynek formája tájegységenként eltérhet egymástól. Betanulása, elpróbálása több hetes folyamat is lehet. Fő kelléke a jászol vagy templom alakú betlehem, néhol bábokat is használnak. Maga a történet a Szent család szálláskeresését és a Megváltó megszületését meséli el. Mária és József mellett a pásztorok és a háromkirályok is szerepelnek benne. A dramatikus részeket gyakran énekekkel színesítik.

Slehonya Tamás (4. osztály)

ÉJFÉLI MISE

Az éjféli misét december 24-én este tartják, éjfélkor, vagy kicsit korábban. A mise lezárja az adventet, ezzel együtt jelzi az adventi böjt végét, és megkezdi karácsony ünnepét. Hagyománya a VI. századra nyúlik vissza, amikor először tartott éjfélkor szentmisét a pápa Rómában. A szertartás nemigen különbözik egy hagyományos misétől, csak a szokatlan kezdési időpont, a templomban felállított karácsonyfák és betlehemi jászol ad neki emelkedettebb hangulatot. Különleges hangulata miatt ez a legnépszerűbb mise az évben.

Vojnić M. Edina (3. osztály)

FEHÉR KARÁCSONY

Minden évben erre várunk, hiszen nincs is szebb annál, mint a hatalmas pelyhekben hulló hó és a fehérbe burkolózó táj. Ráadásul mindez szenteste vagy karácsony napján, amikor a meleg szobából, a karácsonyfa mellől élvezhetjük a látványt.

Magyar Ákos (2. osztály)

De mi is az a fehér karácsony? A jelenségnek egyes országokban pontos definíciója van: az Egyesült Államokban csak akkor nevezik fehérnek a karácsonyt, ha az első nap reggelén 7 órakor 2,5 centis havat tudnak mérni. A szomszédos Kanadában 2 centivel is megelégszenek. Angliában pedig már az is elég, ha bármennyi lehullott hó megmarad, és nem olvad el azonnal.

Sebők Csáki Tiana (felsős korosztály)

A statisztikák szerint a Kárpát-medence alacsonyabb vidékein minden harmadik évben esik karácsonyra valamennyi hó. A magasabban fekvő tájakon persze gyakrabban is előfordulhat. Ráadásul, ha esik is, többnyire gyorsan elolvad, és inkább latyakot hagy maga után, nem fehér tájat. A fehér karácsony iránti vágyat jórészt az ünnephez kötődő filmek, mesék, dalok táplálják, ezekben ugyanis a fehér táj a karácsony természetes velejárója.

Pap Natália (felsős korosztály)

De sokakban a gyerekkori élmények is közrejátszanak, régen ugyanis, mielőtt még a klímaváltozás ennyire rányomta volna bélyegét az időjárásunkra, még sokkal gyakoribbak voltak a fehér karácsonyok.