A klímaváltozás beindíthatja a kihalási dominóeffektust
Ezt állítják kutatók a Scientific Reports című folyóiratban kedden publikált tanulmányukban.
A kutatók kétezer földi szimulációt modelleztek, amelyekben azt vizsgálták, mi történik a földi élettel különböző katasztrófák esetén, például egy aszteroida becsapódása következtében vagy a globális felmelegedés hatására.
Corey Bradshaw, az ausztrál Flinders Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője szerint nagy veszélyt jelent a "társkihalás", amikor egy faj azért hal ki, mert eltűnik az a másik faj, amelytől a fennmaradása függ. A tanulmány példaként hozta fel, hogy a méhek kihalása esetén kihalnak a növények, amelyeket beporoznak, kihal a gepárd, amely egy bizonyos antilopfajtára vadászik, ha az a faj eltűnik, és kihal a koala, ha eltűnik az a bizonyos eukaliptuszfaj, amelynek levelével táplálkozik.
A tanulmány vezető szerzője, az olasz Giovanni Strona, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának munkatársa hangsúlyozta, hogy mivel minden faj összekapcsolódik az élet hálójában, "még a legtoleránsabb fajok is eltűnhetnek, ha a kevésbé toleránsak, amelyektől függenek, kihalnak".
A kutatók szerint a globális felmelegedés esetén a hővel szembeni intolerancia és a "társkihalás" kombinációja azt eredményezi, hogy 5-6 fokos globális hőmérsékletemelkedés következtében az élet legnagyobb része eltűnhet a bolygóról.
Bradshaw hozzáfűzte: ha nem számolunk a dominóeffektussal, akkor hamis képet, túl optimista perspektívát kapunk a klímaváltozás jövendőbeli hatásáról.
Az emberi tevékenység környezetpusztító hatása egyre drámaibb. A WWF természetvédelmi szervezet kedden megjelent friss Élő Bolygó Jelentése szerint mostantól 2020 végéig történelmi időket élünk, és ha most nem lépünk, abból nagy baj lehet. Az ENSZ szakértőinek nemrég közreadott jelentése szerint az emberiségnek alig 10 éve maradt, arra, hogy csökkentse a légkörben a szén-dioxid mennyiségét, különben vége az eddig ismert formájában a Földnek.
