A klímaváltozás miatt halhattak ki a legnagyobb ősemlősök Észak-Amerikában
Az 1960-as évek óta a szakemberek feltételezték, hogy az emberi népesség növekedése és elterjedése az észak-amerikai kontinensen, a nagy testű állatokra vadászók megérkezése a térségbe mintegy 14 ezer éve vezetett el gyorsan az óriás testű emlősök kihalásához. Egy új kutatás szerint azonban a mamutok, óriáslajhárok és más nagy testű ősemlősök kihalásáért a korabeli klímaváltozás okolható. Ezek az állatok ugyanis könnyű prédák voltak, nem tudtak eredményesen fellépni az eszközeiket jól forgató új „ragadozók”, az emberek ellen. A túlvadászat-elmélet vélelmezői szerint az emberek kihasználták ezt. Megtizedelték, majd végső soron mintegy tízezer évvel ezelőtt teljesen kiirtották az óriás testű emlősöket. Nem mindenki ért egyet ezzel az elmélettel, sok tudós szerint túl kevés régészeti bizonyíték támasztja alá. Helyette azt feltételezik, hogy időjárási és ökológiai változások vezethettek a kihalásukhoz. Egy új statisztikai modellezéssel kimutatták, hogy a korabeli klímaváltozás nyomán változott meg az óriás testű emlősök populációja, a hőmérséklet mintegy 13 ezer éve történt drasztikus esése indította el a csökkenésüket és vezetett a kihalásukhoz. Ennek ellenére az emberek is jóval komplexebb módon és közvetve hozzájárulhattak a kipusztulásukhoz. A kutatók emlékeztettek arra, hogy 12-15 ezer évvel ezelőtt két nagy klímaváltozás ment végbe. Az első mintegy 14 700 éve kezdődött, és a gyors felmelegedés jellemezte. A második egy gyors lehűlés volt 12 900 éve az északi féltekén, amikor szinte a jégkorszak körülményei tértek vissza.
