A Markoláb megette a Holdat
A holdátmérő mintegy kétharmada került a Föld árnyékába az éjszaka folyamán. A korabeli néphit félelmetes dolognak tartotta a hold- és a napfogyatkozást, hiszen ekkor különféle gonosz lények ették meg az égitestet. A magyar nyelvterületen általános hit volt, hogy holdfogyatkozáskor az égitestet valamilyen természetfeletti lény, többnyire állat megeszi. Területeinken egy elképzelt gonosz lény, a Markoláb története terjedt el. Néprajzkutatók szerint a hiedelem délszláv hatásra alakult ki, és a szláv valamint a román hitvilágban lévő holdevő csordásfarkasra vezethető vissza.
Az égitestet lakmározó félelmetes vagy kevésbé félelmetes lények tárháza nagyon széles a magyarlakta területeken: a Balaton vidékén a kakas eszi meg a napot; másutt a kereszteletlenül meghalt gyerekek lelke vagy sárkány eszi meg a holdat; Göcsejben viszont a háznál lévő rágcsálók rágják le.
A teljes vagy részleges holdfogyatkozás ma már elfogadott, minden misztikum nélküli jelenségnek számít a legtöbb kultúrában. Ám a jelenség varázsereje nem múlt el, legfeljebb átalakult. Napjainkban is sokakat ösztönöz arra, hogy fennmaradjanak egy holdfogyatkozás látványáért. Az éjszaka a Pannon RTV munkatársa, Csipak Edvin kémlelte az eget, és készített maradandó fotókat a területeinken is jól megfigyelhető részleges holdfogyatkozásról.
Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. A félárnyékos fogyatkozás kedden 20:42-kor kezdődött. Ekkor a Föld csak egy részét takarta el a Nap korongjának. Este 10-től már megfigyelhető volt a részleges holdfogyatkozás kezdete. A legnagyobb, 66%-os holdfogyatkozás éjjel fél tizenkettőkor következett be és éjfél után egy óráig tartott. A csaknem három órás jelenség ideje alatt az árnyékos területeken egyáltalán nem érte el a Nap fénye a Hold felszínét.
A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg. A félárnyékos holdfogyatkozáskor a Hold a penumbrán halad át. A jelenség csak nagyon nehezen vehető észre, csak a fényereje csökken. A részleges holdfogyatkozás esetében a Hold egy része belép az umbrába, könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is, vöröses barnára változik a Hold színe. Teljes holdfogyatkozáskor az egész Hold áthalad az umbrán, feltűnő jelenség, a Hold teljes egésze vöröses barna színűvé változik.
Területeinkről megfigyelhető teljes holdfogyatkozásra utoljára január 21-én került sor, amely az évtized utolsó ilyen jelensége volt.
