Napernyőt nyitna bolygónk fölé egy magyar csillagász

Szapudi István (a Hawaii Egyetem Asztrofizikai Intézetének csillagásza) koncepciója szerint egy 600 kilométer átmérőjű ernyő – vagy inkább modulárisan felépülve, sok kisebb ernyő – képes lenne megfékezni a klímaváltozást. Közel 120 ezer éve nem volt akkora forróság a Földön, mint idén júliusban és augusztusban, és ennek hatásai az erdőtüzektől a gleccserek olvadásán át az óceánok rekordmagas hőmérsékletéig éreztetik magukat. Eközben az üvegházhatású gázok kibocsátása, ha enyhén is, de tovább növekszik.

Épp ezért lehet óriási jelentősége az olyan geomérnöki megoldásoknak, mint amilyen Szapudi elgondolása. A Greendex többször is beszámolt olyan tervekről, ahol különféle aeroszolok légkörbe juttatásával fékeznék a felmelegedést, ám a csillagász szerint az ilyen beavatkozásoknak számos hátránya lehet, ráadásul ha valami félrecsúszik, nagyon nehéz korrigálni. Ehhez képest a világűrbe telepített napernyő(rendszer) sokkal biztonságosabb lenne, igaz szemben az aeroszolos megoldásokkal, egyelőre nem kivitelezhető.

A legmagasabb szintű nemzetközi tárgyalásokat sürget az Európai Bizottság. A tárgyalások az úgynevezett geomérnökség vagy más néven klímamérnökség veszélyeiről és szabályozásáról, illetve kordában tartásáról szólnának, tekintettel az éghajlat megváltoztatását célzó eljárások kockázataira.

A csillagász szerint az űrbeli napernyő előtt álló legnagyobb kihívást a napernyő és az azt a helyén tartó ellensúly közötti kábel jelenti, aminek legalább 0,75 millió kilométer hosszúnak kellene lennie. Mint írják, a technológia az űrlift koncepcióiban használt kábelhez hasonlít, de Szapudi szerint annyiban itt egyszerűbb a helyzet, hogy a kábelnek nem kell megtartania a saját súlyát, és csak a Nap jól kalkulálható sugárzási nyomásának kell, hogy ellenálljon.

Maga a napernyő anyaga valószínűleg az acélnál 100-szor erősebb grafén lehetne, mely nem csak könnyű de nagyon ellenálló is. Az egyetlen bökkenő az ára, ugyanis jelenleg 100 dollárból lehet egyetlen négyzetméternyit előállítani belőle. A csillagász szerint a terv akkor lehet realisztikus ha ezt a számot sikerül 1 dollár alá szorítani.

A Qubit cikke kitér a szoláris geomérnökséget övező kihívásokra, a tudományos közösség álláspontjára, és az is kiderül belőle, hogy miért ellenzik sokan az ilyen csővéginek mondható megoldásokat.