Nemzetközi fafaragó tábor Oromhegyesen
Szemcsuk István, a székely népművészet jó ismerőjeként minden táborban itt van Oromhegyesen. Műszaki tanár lévén általában a nagyobb precizitást igénylő dolgokat bízzák rá társai.
Szemcsuk István, fafaragó, Bonyhád, Magyarország: „Székely vagyok, követem mindig, székely kapukat is faragtam, azokat a munkákat is szeretem csinálni, ezáltal sokkal több mintát tudok, jobban bele lehet vinni egy pár dologba, valamint az emberalakokat, fejeket.”
A három felvidéki alkotó először vett részt a munkában és inkább tanulni jött, ismerkedni a fával, a fafaragással. Baracska Árpád a szlovákiai Szőgyén restaurátorként dolgozik, ezért külön érdeklődik a fafaragás iránt. „Rozetta mintákat faragcsálunk, hangsúlyozom, főleg azért, hogy megismerkedjünk a fával, hogy megtanuljuk a vésőt, mert azért nem úgy van, hogy gyere kalács, megeszlek, hanem kísérletezünk, innét fordítsd, onnét fordítsd, a Viktor kollégám viszont keményebb munkába fogott, ő mindjárt egy szobrot farag.”
A fafaragók Szent István szobra mellett, ami az oromi templomba kerül majd, rámát faragnak a falu kitört településjelző táblájához és sok más, szebbnél szebb faragványt készítenek.
Erdélyi István, főszervező, Oromhegyes: „A betlehemet tudjuk bővíteni az idén, a Kanizsa Feszt-re készül a megszokott kopjafa valamint a Zitzer Klub 25 éves évfordulójára készítettünk egy emléktáblát és a megszokott táborfát, amire a nevek, a dátum felkerül.”
Az oromhegyesi Ulmus Egyesület fafaragó táborát társszervezőként a helyi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. is segítette, a községi önkormányzat pedig 200 ezer dináros támogatást nyújtott a szervezőknek.
