Nincs már melege a birkáknak Ilonafaluban

Csattogott az olló a birkanyírók kezében, a vastag gyapjú pedig szinte egy-kettőre lekerült az állatok testéről, az birkák örömére. A leggyorsabban, hét perc alatt, az oromhegyesi Fejős Ferenc szabadította meg gyapjújától a birkáját: „Tanyára születtem, birkák voltak mindig és megszerettem, beleszülettem ebbe a szakmába.”  

Kevesen akarják és szeretnék megtanulni az ollóval történő birkanyírás mesterségét, kiváltképp kevés nő vállalkozik erre. A csantavéri Bazsó Angéla azonban azon kevesek közé tartozik, aki nő létére már szinte húsz éve űzi ezt a kihalófélben lévő hagyományos szakmát: „Odahaza egy nap 15-öt, mivel fejek is, főzők is, egy kicsit unokázok is, a napi szinten 15 birka a többi teendő mellett elég. A lenyírt bundát, gyapjút sajnos mostanában mindenki a kukába teszi vagy szeméttelepre, nem kell senkinek.” 

Elégedett volt a zsűri a birkanyírók ügyességével. 

Fehér Csaba, zsűri, Ilonafalu: „Nézzük a szépséget elsősorban. A gyorsaság is fontos, de legfőképpen, hogy ne vagdossák össze a birkát, és ki hogyan takarítja össze maga után a gyapjút. Ez egy utolsó szempont, de legjobban, hogy milyen munkát ad ki a kezéből.”  

Míg a hét versenyző birkát nyírt, addig a 26 bográcsból szállt a csalogató, finom birkapörkölt illat. Egy jó pörkölt mindig felülmúlja a jó paprikást vagy gulyást, véli a felsőhegyi Ősz Szabó Imre, mesterszakács: 

„- Mi az az ízvilág, ami jellemzi ezt a vidéket? 

- Általában nagyon picit használják, a most már megtermett paradicsomot meg paprikát. Só, bors, őrölt kömény. Van, aki használja a bort, de azt tudni kell, hogy mindjárt az elején kell savas bort tenni, és az függ mekkora mennyiségre önt rá mennyi bort, tehát nem szabad túlönteni, mert akkor kiérződik.”  

Van jövője a juhtenyésztésnek Vajdaságban, esetleg csak a hagyományos birkanyírást űzik egyre kevesebben a hatékonyság és a gyorsaság miatt, mondta el Molnár Viktor a Tartományi Mezőgazdasági-fejlesztési Alap igazgatója: „Én úgy látom, hogy azok, akik több éve foglalkoznak a juhtenyésztéssel, azok nem hagyják abba. Mindenképpen ez a mutatója annak, hogy meg lehet belőle élni. Természetesen van egy minimális 150-200-as állomány, amivel már egy család, mint önálló ágazattal tud foglalkozni, és talán megfelelő jövedelmet is tud biztosítani némi mezőgazdasági termelés mellett. Én úgy gondolom, hogy ennek van jövője, és talán maga a piac az, ami meghatározza az ágazat esetleges fejlődését.” 

Az ínycsiklandó ételek mellett az érdeklődőkre kirakodó vásár és művelődési műsor is várt és juhászokról, juhokról szóló rajzkiállítást is megtekinthettek. A legjobb birkanyírónak az oromhegyesi Fejős Ferencet hirdették ki, a második legjobb birkanyíró pedig a csantavéri Bazsó Angéla lett.